Működik a jegybank fegyvere

Érezteti hatását a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrégiben bejelentett likviditási eszköze: lassult a hét végére a hosszú oldali állampapírhozamok emelkedése. Ám lehet, hogy a hazai jegybank intézkedései nem lesznek elegendők a hozamok alacsonyan tartásához, ahhoz a globális pánik csillapodása is kell.

Az intézmény március végén jelentette be, hogy fedezett hitel formájában korlátlan likviditást biztosít a bankrendszernek, és ugyan nem kötik meg a bankok kezét, de a cél, hogy akár az elsődleges, akár a másodlagos piacon állampapírt vegyenek belőle. A járvány okozta sokk idején a kockázatosabb országok állampapírhozamai jelentősen emelkedtek, a magyar is érdemben nőtt. A magasabb hozamok viszont drágítják az ország finanszírozását, ezért a jegybank a csökkentésükben érdekelt.

Nagy kérdés, hogy ha nem célzott a forrás, miért forgatnák azt a bankok a kötvénypiacba. Fekete Ákos, a Concorde Értékpapír Zrt. deviza- és kötvénykereskedője a Világgazdaságnak hangsúlyozta: az MNB lépését követően a bankok alacsony kockázattal tudnak hozamot realizálni. „Az ötéves magyar állampapír a másodpiacon pénteken 1,74 százalékon állt, ez 0,84 százalékpontos különbözet a 90 bázispontos hitelkamathoz képest.” A szakember hozzátette ugyanakkor, hogy Magyarországnak továbbra is alacsony a csődkockázati felára (CDS), ami a járvány alatt sem emelkedett jelentősen, de „egy kereskedőnek érdemes mindig szem előtt tartania, hogy nem teljesen kockázatmentes a magyar állampapírba való befektetés”.

Lényeges azonban, hogy a program feltételei nincsenek kőbe vésve, tehát ha megint elszállnának a hozamok, a jegybank a kamat módosításával újra nyomás alá helyezheti őket. Fekete Ákos megjegyezte: nehéz helyzetben van most a jegybank, mivel míg a hosszú oldali hozamokat csökkentenie kell a gazdaság élénkítése érdekében, a rövid oldaliakat gyakorlatilag egyedülálló módon emelnie kell a forint védelmében. „Hasonló eszközvásárlások indultak a lengyeleknél és a cseheknél is, de ők viszonylag erős devizával kapták a nyakukba a járványt, míg a forint már a válság előtt is történelmi mélyponton volt.”

A rekordgyenge forint miatt kézenfekvő lenne, ha a külföldi befektetők több magyar állampapírt vásárolnának. A jelek szerint azonban távol maradnak, Fekete Ákos szerint ennek egyik oka a politikai kockázatok eltérő megítélése a térségben.

Elméletileg nincs gond, ha ideig-óráig távol maradnak: a korlátlan likviditás következtében a hazai tulajdonú elsődleges forgalmazók is elegendők lehetnek a hozamok „lenyomásához”. Főleg úgy, hogy az Államadósság Kezelő Központ a különleges helyzetre tekintettel áttért a heti rendszerességű aukciókra. A Concorde kereskedője szerint a nyár végére stabilizálódhat a piac, de ehhez a globális válság mélypontján még túl kell jutnunk. „Tízéves lejáraton nagyjából a 2,5 százalékos hozam az, amit a legtöbben elfogadhatónak tartanak a korlátlan mennyiségű eszközvásárlás következtében.”