Kiugró volt az érdeklődés a Telekom-aukción

A jelentős kereslet miatt a vártnál alacsonyabb átlagáron – 396,6 forinton – tudott vásárolni saját részvényeiből a Magyar Telekom a tegnapra meghirdetett aukción. Az 5,2 milliárd forintban maximált keretet teljesen felhasználta a társaság, ami nem is csoda, tekintve, hogy négyszer ennyi részvényt akartak neki eladni a befektetők. A Telekom-részvények kereskedését a háromórás ajánlattételi és az azt követő ügyletkötési időszakra felfüggesztették, a tőzsdén délelőtt 10 óráig zajlott a kereskedés. Vártak némi izgalmat a befektetők a tegnapi tőzsdei nyitóártól, de végül elmaradt a meglepetés, és az is kiderült, hogy az aukció másfél héttel ezelőtti bejelentését követően, a tender napjáig nem emelkedett érdemben az árfolyam.

A tegnapi nyitó árfolyamnak annyiban volt nagy a jelentősége, hogy ahhoz képest maximum 5 százalékos eltéréssel lehetett ajánlatokat beadni, így már reggel világossá vált, hogy a Telekom maximum 414 forintot adhat egy részvényért. Végül ennél 17 forinttal alacsonyabb átlagárral zárult a tender, a legmagasabb árszint, amelyet még a társaság elfogadott, 400 forint volt. Az ügyletek teljesítése után a társaság tulajdonában lévő saját részvények száma a frissen megszerzett 13,1 millió darabbal együtt csaknem 22 millióra emelkedik. A Telekom-papírokat a kereskedés utolsó fél órájára visszaengedték a parkettre, ahol 391 forintos áron folytatódott az üzletelés.

Nagy Nóra, az Erste szektorelemzője a Világgazdaságnak elmondta, a Magyar Telekom aukciójára beérkezett, a maximális érték majdnem négyszeresét kitevő ajánlattétel azt jelenti, hogy elsősorban intézményi befektetők lehettek aktívak a tenderen. Mindazoknak kedvező volt az aukció adta lehetőség, akik az osztalékszelvény leesése után egyébként is azt tervezték, hogy eladnak a Telekom-részvényeikből. Nagy Nóra hozzátette, az 5,2 milliárd forint értékű részvények megszerzésével a Telekom a szabadon lévő mennyiség – közkézhányad – 1,3 százalékához jutott hozzá, a társaság szempontjából a lehető leghatékonyabb és leggyorsabb módon (a Telekom-papírok napi forgalma alapján 5,2 milliárd forintnyi részvényt megvenni több hétig is eltarthatott volna).

A Telekom számára a tender egyértelműen sikeresnek értékelhető – mondta Nagy Nóra –, hiszen jóval a könyv szerinti érték (567 forint) alatt vásárolt a társaság, ezáltal optimalizálta a tőkehelyzetét, arra azonban egyelőre felesleges spekulálni, hogy máris újabb aukció megszervezését terveznék. Az Erste elemzője szerint az aukció utáni hetekben emelkedhet a Telekom árfolyama, amit többek közt az is indokol, hogy a régiós vetélytársak EV/EBITDA-értékeltségével összevetve a Magyar Telekom-részvényekkel 20 százalékos diszkonttal kereskednek a tőzsdén. Nagy Nóra szerint a következő években – a Telekom nagy készpénztermelő képességét alapul véve – emelkedhet az osztalékkifizetés, bár 2021-ben a 900 és az 1800 megahertzes frekvencia tendere még jókora kiadást okozhat a társaságnak, ez az Erste szerint 67 milliárd forint költséggel járhat.

Az internetes fórumokon a magánbefektetők többsége inkább csalódott volt az eredmény láttán. Többen értetlenül fogadták, hogy 400 forintos, tehát meglehetősen nyomott ár alatt több mint 20 milliárd forintnyi Telekom-részvénytől is megváltak volna befektetők. Kapott kritikát a lebonyolítás módja is: az OTC-piaci értékesítéshez az ajánlatokat a brókercégek csak telefonon fogadták be, szemben a felhasználó számára jóval alacsonyabb költséggel járó online megoldással.