Enyhülhet a túlkínálat az ezüst világpiacán

Az arany árfolyama a közelmúltban új történelmi csúcsra emelkedett, az ezüst azonban nem követte a felfutásban, legalábbis új árfolyamcsúcsot nem ért el, ehhez a jelenlegi szintekről még dupláznia kellene. Az ezüst ára korábban, például a hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek elején az Amerikában megemelkedő infláció hatására szaladt fel látványosan, mert a kisbefektetők részéről megemelkedett a kereslet.

Az ezüst piacának kínálati oldalán a bányászati termelés 2019-ben immár a negyedik egymást követő évben esett vissza. A tavalyi csökkenés 1,3 százalék volt, a mennyiség 836,5 millió unciára csökkent. A visszaesés oka, hogy több nagy ezüstbányánál romlott a kitermelt nemesfém minősége, és néhány nagyobb termelőnél különböző zavarok okoztak veszteséget. Az elsődleges ezüsttermelés 3,8 százalékkal csökkent 2019-ben, 240 millió unciára. A teljes ezüstkínálat mintegy 1023 millió uncia volt. Ez tartalmazza a nettó fedezeti ügyleteket (15 millió uncia) és az állami értékesítést (1 millió uncia) is. Országonként Peru, majd utána Mexikó és Indonézia szenvedte el a legnagyobb termelési visszaesést, amelyet részben ellensúlyoztak az Argentínában, Ausztráliában és az Egyesült Államokban bekövetkezett növekedések. Globális szinten Mexikó volt a vezető ezüsttermelő tavaly, majd Peru, Kína, Ausztrália és Oroszország következett. Az újrahasznosított ezüst előállítása 1,3 százalékkal, 169,4 millió unciára emelkedett.

A legnagyobb felhasználó az ipar a maga 510 millió unciás keresletével, amely 2019-ben minimálisan, 0,1 százalékkal csökkent. A sorban az ékszerkészítés és a nettó fizikai ezüstbefektetés következett 201,3, illetve 186,1 millió unciával. Az előbbi alig változott 2019-ben, az utóbbi 12 százalékos növekedést könyvelhetett el.

Idén a The Silver Institute adatai szerint a kitermelés további 5 százalékkal csökken, az újrahasznosításból származó mennyiség stagnálhat, a teljes kínálat 978 millió unciát tehet ki. A keresleti oldalon az ipari felhasználás 7 százalékkal zsugorodhat, de az ékszerkészítés szinten maradása mellett a fizikai ezüstbefektetés 12 százalékkal emelkedhet. Összességében a kínálati többlet megfeleződik, és csak 14,7 millió unciával haladja meg a keresletet. A tőzsdén kereskedett befektetési eszközök (ETF, ETN) kereslete idén csaknem 50 százalékkal emelkedhet a becslések szerint.

Az ezüst árfolyamának alakulásában már régóta nyújt támpontot az arany árfolyamához viszonyított arány, vagyis az, hogy hány uncia ezüstért lehet venni egy uncia aranyat. Az arány történelmileg egészen 1873-ig lényegében 15:1 volt, ekkor azonban változás történt, az ezüst kikerült a monetáris rendszerekből az arany javára. Lényegében innentől kezdve romlani kezdett az arány, mígnem idén márciusban elérte történelmi csúcsát (131:1). Ezt megelőzően az infláció meglódulása hozta az Egyesült Államokban 1919-ben, majd 1980-ban átmenetileg újra a történelmi szint közelébe az arányt. Egyes elméletek szerint a dollár válsága teremthet újra monetáris keresletet az ezüst iránt, és ismét a 15:1 közelébe hozhatja a mutatót.

Mára az arány értékében március óta korrekció zajlott le, jelenleg az érték 81:1, ami a várakozások szerint 70:1 alá csökkenhet az év második felében, mivel az arany árfolyam-emelkedése előtt még további 100, esetleg 150 dolláros tér van, ez a mozgás pedig felhúzhatja az ezüstöt 30 dollár közelébe. Mindkét nemesfém piacára jellemző, hogy a momentum hajtja, vagyis ha a befektetői kedv hatására elindul az emelkedés, azt nehéz megállítani. Érdemes viszont arra is gondolni, hogy ezek az emelkedések általában nem szoktak szerencsésen zárulni, ahogy azt az arany árfolyamában újra és újra látni lehetett. A száguldást általában tisztes korrekció követi, amint a 2011-es csúcs után is megtapasztalhattuk. Az 50 dolláros ezüstcsúcs elérése azért tűnik irreálisnak, mert a járvány okozta gazdasági válság erősen fékezi a meghatározó mértékű ipari felhasználást.