Fájni fog az osztalékvágás a befektetőknek

Több mint 100 milliárd dollárt vett ki a koronavírus-járvány a befektetők zsebéből a második negyedévben a tőzsdei cégek szűkmarkúbb osztalékfizetése révén – derül ki a Janus Henderson alapkezelő legfrissebb elemzéséből. Az április és június közötti időszakban globálisan bő ötödével, 382,2 milliárd dollárra esett a vállalatok által fizetett osztalék, ami 2012 óta a leggyengébb második negyedéves eredmény. A 22 százalékos, 108 milliárd dolláros visszaesés pedig a 2009-es pénzügyi világválság óta a legsúlyosabbnak számít.

A 337 milliárd dollárnyi vagyont kezelő pénzügyi szolgáltató szerint osztalékfizetés szempontjából az idei lehet a legrosszabb év a 2009‑es pénzügyi világválság óta. Még a legoptimistább forgatókönyvük szerint is legalább 17 százalékkal, 1180 milliárd dollárra apadhat a befektetőknek kiutalt promt pénz összege, a legpesszimistábbak szerint pedig akár 23 százalékos visszaesés is bekövetkezhet, ami 1100 milliárd dolláros globális osztalékfizetést jelentene.

A befektetőknek minden régióban alacsonyabb kifizetéssel kellett beérniük a június végén zárult negyedévben, ez alól csupán Észak-Amerika volt kivétel, főként a kanadai cégek bizonyultak ellenállónak. Világszerte a cégek 27 százaléka volt kénytelen visszavágni a részvényeseknek járó kifizetéseket a pandémia hatására drámaian romló üzleti környezetben. A legsúlyosabban érintett Európában a tőzsdei cégek több mint fele kényszerült ugyanerre, az érintett vállalatok kétharmada ráadásul azonnal megszüntette az osztalékfizetést.

Az egyes szektorok között is jelentős különbségek mutatkoznak. A bányászati és az olajcégek működését a nyersanyagárak meredek zuhanása sújtotta, a tartós fogyasztási cikkeket gyártókét az állami szinten elrendelt lezárások miatt kieső forgalom érintette negatívan, ami miatt lényegesen csökkenteniük kellett a kifizetéseiket.

A bank- és a pénzügyi szektor európai szereplőinek az Európai Központi Bank által elrendelt osztalékfizetési moratórium miatt egyelőre fel is kellett hagyniuk az osztalékfizetéssel. Ezzel szemben a technológiai és távközlési, valamint az egészségügyi vállalkozások osztalékfizető képessége a pandémia ellenére sem romlott, sőt 1,8, illetve 0,1 százalékkal még nőtt is a visszaosztott pénz a két ágazatban.

A Janus Henderson tanulmánya szerint a második negyedévben a svájci élelmiszeripari óriás, a Nestlé bizonyult a legnagyobb osztalékfizetőnek, megelőzve a Rio Tinto brit bányásztársaságot és a legnagyobb kínai mobilszolgáltatónak számító China Mobile-t. A válsághelyzetben a legbőkezűbb kifizetők között maradt a német Allianz és a francia Sanofi, az élmezőnybe első alkalommal verekedte be magát két amerikai technológiai góliát, a Microsoft és az Apple. A tíz legnagyobb osztalékfizető – az említettek mellett az AT&T, az Exxon Mobile és a Toyota – együttvéve 44,5 milliárd dollárt juttatott vissza a második negyedévben a részvényeseknek, a globálisan kifizetett osztalékból minden nyolcadik dollár az említett cégek befektetőinek számláira érkezett.

Az osztalék ötödének elvesztése fájdalmas lesz a befektetőknek, a koronavírus-járvány előtti szintre való visszatérés pedig valószínűleg több évig is eltart – hangsúlyozta a Financial Timesnak Ben Lofthouse, az alapkezelő globális részvény­piaci üzletágának vezetője. A helyreállás gyorsasága szempontjából a koronavírus további terjedése mellett az is kulcsfontosságú lesz a szakértő szerint, hogy az amerikai vállalatok a negyedik negyedévben módosítják-e 2021-re vonatkozó osztalékpolitikájukat, valamint hogy az európai bankok a jövő év elején zöld utat kapnak-e az osztalékfizetés folytatásához.

Legrosszabb esetben

23

százalékos lehet az éves visszaesés