Ötödével csökkent az M-Telekom eredménye
Nagyjából az elemzői konszenzusnak megfelelően alakultak a Magyar Telekom tegnap közzétett második negyedéves eredményei, nagy meglepetést nem rejt a gyorsjelentés – mondta el a Világgazdaságnak Török Lajos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemezője. Ami talán eltér az előzetes várakozásoktól, az a beruházásokra fordított összeg növekedése volt, amelyet az optikai hálózatok előrehozott kiépítése okozott. Az elemző szerint a társaság stratégiai döntést hozott a növekvő arányú otthoni munkavégzés minél gördülékenyebb kiszolgálása érdekében. Ennek eredménye lehet az is, hogy a menedzsment éves szinten is a capex (pénzbeni ráfordítás) 10 százalékos bővülésével számol, jövőre viszont már nem vár további emelkedést. Szintén figyelemre méltó – állapítja meg Török Lajos –, hogy a rendszer-integrációs és információtechnológiai (RI-IT) üzleti szegmens, azaz a T-Systems egyre veszít a jelentőségéből. Korábban csak profitágon, de most már a bevételek szintjén is, hiszen az összbevételek mindössze 12 százaléka származik a tevékenységéből.
A Magyar Telekom bevételei egyébként több mint 2 százalékkal csökkentek a második negyedévben, mivel az RI-IT üzleti szegmens hozzájárulása 22 százalékkal, 18,1 milliárd forintra esett vissza az előző év azonos időszakához képest. Ezt a hatást pedig csupán részben tudta ellensúlyozni a távközlési szolgáltatási bevételek emelkedése Magyarországon és Észak-Macedóniában, valamint a macedón dénár erősödése forinthoz képest. A mobilbevételek 1,3 százalékkal, 86 milliárd forintra nőttek, ezen belül a kiskereskedelmi hangbevételek viszont mérséklődtek. A vezetékes bevételek a tévé- és a széles sávú kiskereskedelmi szolgáltatásoknak köszönhetően enyhén nőttek.
A közvetlen költségek éves összehasonlításban 1,6 százalékkal, 67,1 milliárd forintra csökkentek, amit részben ugyancsak a költségigényesebb RI-IT szegmens visszaszorulása váltott ki. Mindennek következtében a bruttó fedezet 2,7 százalékkal esett. A közvetett költségek 4,7 százalékkal csökkentek, ezen belül a személyi jellegű ráfordítások 9,4 százalékkal zuhantak. Ennek hátterében a magyarországi és az észak-macedóniai létszámcsökkentés, valamint az alacsonyabb hazai szociálisjárulék-fizetés áll. Az EBITDA éves összehasonlításban 1,4 százalékkal lett kisebb, mivel a közvetett költségekben elért megtakarítások nem tudták teljes mértékben ellensúlyozni az alacsonyabb bruttó fedezetet. Az adózott eredmény 20,8 százalékkal zsugorodott: bár a nettó pénzügyi eredmény csaknem 17 százalékkal javult, ám ez nem volt olyan mértékű, mint az alacsonyabb EBITDA és a magasabb költségek együttes negatív hatása.
