A moratóriumszabályokra várnak a bankok

Három héttel a miniszterelnöki bejelentést követően sem ismertek a hiteltörlesztési moratórium prolongálásának feltételei, ezért a Világgazdaságnak nyilatkozó hitelintézetek sem tudnak bővebb információt adni a hozzájuk forduló lakossági és vállalati ügyfeleknek.

A fő kérdés: miként kell és lehet majd igazolni, hogy az ügyfél jogosult-e a további hat hónapos halasztásra? A vállalati ügyfelek esetében első ránézésre egyszerűbb a helyzet, hiszen nekik Orbán Viktor közlése szerint igazolniuk kell, hogy a forgalmuk legalább 25 százalékkal visszaesett a pandémia miatt. Ugyanakkor kérdés, milyen módon lehet ezt majd megtenni. A vállalkozásoknak az év végéig nem áll majd rendelkezésükre zárómérleg, azaz az árbevételi adatok nem lesznek összehasonlíthatók a 2019-es számokkal, amelyeket a pandémia miatt sokan szeptember végén adtak le a cégbíróságnak. A forgalom visszaeséséről képet adhat a pénzforgalmi számlák összehasonlítása, sőt akár az időszakos áfabevallás vagy az online számlák adatai is – bár ezeknél csak július óta lát minden pénzmozgást a NAV –, de ez az összevetés aligha lesz pontos, hiszen néhány hónap adatait lehet csak kiragadni. A lapunk által megkérdezett pénzintézetek szerint mégis ez az egyszerűbb terület, hiszen a bankok nyilatkoztathatják a vállalati ügyfeleket, és ennek alapján tovább élhet a moratórium.

A nagyobb probléma az, hogy a miniszterelnök szerint a veszélyeztetett lakossági csoportba tartozók – nyugdíjasok, munkanélküliek, közfoglalkoztatottak és gyermeket nevelő családok – körében a moratórium meghosszabbítása alanyi jogon jár majd. Csakhogy a jogosultsági körről a pénzintézeteknek pusztán részleges információik vannak. Tudhatnak azokról a nyugdíjasokról vagy épp gyermekes családokról, akik számlára kapják a nyugdíjukat vagy a családi pótlékot, a gyermekes családok esetében a korábban felvett szocpol vagy CSOK is iránymutató lehet. A munkanélküliekről és a közfoglalkoztatottakról azonban a bankoknak nincs nyilvántartásuk, így nem tudhatnak arról sem, hogy egy munkanélküli regisztrált álláskereső-e (Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója szerint csak nekik jár majd a prolongálás).

A kormányfő azt ígérte, hogy a lakossági ügyfeleknek semmit nem kell tenniük azért, hogy folytatódjon a moratórium, a bankok szerint emiatt nem lenne túl elegáns, ha nyilatkoztatni kellene őket a jogosultságról. Szerintük a szükséges nyilvántartásokat az állam a hiteladósok adatait kezelő BISZ Zrt. rendelkezésére bocsáthatná, ahol összeérnek a szálak anélkül, hogy a pénzintézetek érzékeny ügyféladatokat kapnának meg. A bankok remélik, hogy a morató­rium meghosszabbítása valóban pro­longálás lesz, azaz hiába jár majd alanyi jogon mintegy 800 ezer adósnak további fél évre a morató­rium, azoknak, akik korábban jelezték, hogy nem akarnak élni a lehetőséggel, nem kell újra kinyilvánítaniuk a védernyő alóli kilépési szándékukat. Az érintettek 50-60 százaléka vállalta a törlesztés folytatását – március–áprilisban csaknem másfél millió kilépési nyilatkozatot kellett rögzíteniük a bankoknak. A hitelintézetek ugyanakkor jövő jú­niusig fenntartanák a moratórium alóli kilépés és az oda visszalépés lehetőségét: az adósok jogát, hogy saját maguk menedzseljék a tartozásukat.