Magyarország óriáshitelt vett fel, kiderültek a részletei: Magyar Péter ígéretet tett Zelenszkijnek, megindul az ország felfegyverzésre – ezek voltak a hét gazdasági hírei

A magyarországi vízválságtól az uniós forrásokhoz való hozzáférés jóváhagyásáig szóltak a hét gazdasági hírei.

Uniós források előtt: vízválság van Magyarországon, és ez nem csak a hőségről szól

Az aszály ráirányította a figyelmet Magyarország növekvő problémáira az ivóvíz- és a tisztaviz-ellátás terén, de ez nem pusztán időjárás kérdés, hanem közműhálózati is. Ennek kapcsán súlyos adatokat ismertetett az Országgyűlés előtt Gajdos László élő környezetért felelős miniszter a magyar vízhálózat állapotáról. A tárcavezető szerint egyes térségekben az ivóvíz akár 60 százaléka is elszivárog, ezért 50 milliárd forintos, pályázati keretekben megvalósuló fejlesztési program indul a hálózat állapotának javítására. A miniszter szerint a szárazság és a vízhiány valóban jelentős és egyre komolyabb kihívást jelent Magyarország számára. Hangsúlyozta, hogy a probléma nem csupán az időjárási körülményekből fakad, hanem a víziközmű-hálózat állapota is hozzájárul a nehézségekhez.

Újabb határidőt kapott a Mol, folytatódhat a NIS-ügylet tető alá hozása

Már hosszú ideje folynak a szerbiai NIS orosz tulajdonrészének felvásárlását célzó tárgyalások. Az érvényben lévő szankciók miatt az orosz és a szerb féllel kötött megállapodás mellett az amerikai kormány engedélyére is szükség van a szerződéskötéshez, amely július végéig biztosított. A szerb bányászati és energiaügyi miniszter szerint az engedély legutóbbi meghosszabbítása lehetőséget teremt a Molnak a sikeres megállapodásra.

Miközben pedig aktívan zajlanak a tárgyalások a Gazpromnyefty és a Mol között az orosz tulajdonrész akvizíciójáról, addig az Egyesült Arab Emírségek nemzeti olajvállalata, az ADNOC is jelezte esetleges szándékát a NIS egy kisebbségi tulajdonrészének felvásárlásáról.

Kiderültek a részletek Magyarország óriási hitelfelvételéről – 3 milliárd eurós a kölcsön

Ismét sikeresen lépett ki a nemzetközi pénzpiacokra Magyarország: a héten 3 milliárd euró értékű devizakötvényt bocsátott ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). A befektetői kereslet messze meghaladta a kibocsátott mennyiséget, csaknem 10 milliárd eurónyi ajánlat futott be az ÁKK-hoz.

A 3 milliárd eurós csomag két egyenlő részre oszlott:

• Az első, 1,5 milliárd euró értékű kötvénysorozat hatéves futamidejű, 2032-ben jár le. Ezeket 3,50 százalékos kupon mellett 3,62 százalékos hozammal értékesítették, 80 bázispontos hozamfelárral.
• A második, szintén 1,5 milliárd eurós kötvénysorozat 11 éves futamidejű, 2037-ben jár le. Ennél a papírnál a kupon 4,25 százalék, a hozam pedig 4,282 százalék lett, 125 bázispontos hozamfelár mellett.

A mostani kibocsátás számai azt mutatják, hogy a magyar állampapírok iránt továbbra is jelentős érdeklődés mutatkozik a nemzetközi befektetők részéről. A háromszoros túljegyzés arra utal, hogy a piac jóval nagyobb mennyiségű kötvényt is képes lett volna felszívni, mint amennyit az ÁKK végül értékesített.

A bevont források nagy részét uniós projektek előfinanszírozására fordítja a kormány.

Nem a forint hete volt ez

Lejtőre került a héten magyar fizetőeszköz. A hét elején főként a dollárral szemben gyengült a forint, de az euró is elhúzott mellette. A forinttal egyetemben gyengültek a régiós devizák kedden délután, a hazai deviza árfolyama lejjebb került a globálisan is meghatározó nyugati devizákhoz mérten, ám erősödött valamelyest a cseh koronához, illetve a lengyel zlotyhoz viszonyítva.

A hét második felében némi korrekció jelentkezett az euróval és a dollárral szemben, de az árfolyam most így is gyengébb a korábbi hetekben látottaknál.

Az Egyesült Államok újra lőtte Iránt, Teherán is fegyverrel válaszolt

Újra eszkalálódik a Közel-Keleten zajló konflitus: a hét elején több hajót is támadás ért a Hormuzi-szorosnál, Irán akcióira az Egyesült Államok nagyszabású katonai csapásokkal válaszolt. Az olajár ismét meredeken emelkedni kezdett, miközben Irán Öböl-menti amerikai katonai támaszpontokat kezdett lőni.

A helyzet végül odáig jutott, hogy Donald Trump amerikai elnök bejelentette a korábbi tűzszünet végén. Az olajárak a bejelentés hatására vélhetően csak azért nem indultak azonnal emelkedésnek, mert az amerikai elnök a Teheránnal folytatott tárgyalások folytatását jelezte, mely közlése szerint iráni kezdezményezésre valósul meg.

NATO-csúcs előtt és után: lesz Magyar-Zelenszkij találkozó, Magyarország is jelentősen növeli védelmi kiadásait

Magyar Péter miniszterelnök a héten lezajlott az ankarai NATO-csúcs előtt bejelentette, hogy megállapodott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel egy közeljövőben esedékes kétoldalú találkozóról. Magyar Péter emellett közölte: Magyarország ismét megbízható NATO-szövetségesként kíván fellépni, és 2035-re teljesíti a szövetség új, a GDP 5 százalékát elérő védelmi kiadási célját.

Magyar Péter továbbá közölte: annak ellenére, hogy a magyar kormány álláspontja szerint Ukrajna egyértelműen a sértett fél az orosz-ukrán háborúban és minden joga megvan a területei védelmére, de a humanitárius támogatáson kívül Magyarország továbbra sem fog bármiféle fegyveres vagy katonai segítséget nyújtani.

Oroszország meglépte az elképzelhetetlent: átmenetileg felfüggesztette a dízelexportot

Oroszország július 31-ig betiltja a dízel exportját, miután az ukrán dróntámadások nyomán kialakult finomítói károk az országot a Szovjetunió felbomlása óta nem látott üzemanyagválságba sodorták. A lépés egyúttal tovább fokozza a nemzetközi energiapiacokra nehezedő nyomást. 

Oroszország normál körülmények között a világ második legnagyobb dízelexportőre. Miután az Európai Unió a 2022-es teljes körű ukrajnai inváziót követően bojkottálta az orosz olajtermékeket, Moszkva exportját olyan piacokra irányította át, mint Brazília, Törökország és a Közel-Kelet. Most viszont az ukrán támadások miatt megsérült finomítók miatt nem bírja a korábbi szinten kiszolgálni az exportpiacokat, sőt, várhatóan maga is importra szorul a jövőben olajtermékekből.

Zöld utat adtak az uniós pénzügyminiszterek az uniós pénzeknek Magyarország számára

Az uniós pénzügyminiszterek tanácsa (ECOFIN) jóváhagyta Magyarország helyreállítási tervét, ezzel elhárult az utolsó uniós akadály is a 10 milliárd eurós helyreállítási és ellenállóképességi (RRF) forrás lehívása elől – közölte a kormány nevében Kármán András pénzügyminiszter. Kármán szerint ez azt jelenti, hogy az EU részéről érkezhetnek az uniós források Magyarországra.

A pénzügyminiszter szerint a következő fontos feladat az augusztus végére kitűzött úgynevezett szupermérföldkövek teljesítése. A kormány közlése szerint a szükséges intézkedések végrehajtása jó ütemben halad, a részeredményekről pedig folyamatos tájékoztatást ígér.

Az Európai Unió értékelése alapján a magyar helyreállítási terv jelentősen hozzájárul a zöld és digitális átálláshoz. A legfontosabb beruházások között szerepel

• a kibocsátásmentes tömegközlekedés fejlesztése, 
• az energiahálózatok korszerűsítése,
• és a megújulóenergia-termelés bővítése.

Kármány András szerint a Magyarország által benyújtott, módosított terv célja, hogy az ország a rendkívül szűk határidő ellenére is fel tudja használni a még rendelkezésre álló helyreállítási forrásokat. Ennek érdekében a kormány több, már előkészített beruházást és fejlesztést emelt át a programba, miközben egyes korábbi projekteket kivezetett vagy módosított. Az Európai Tanács szerint a felülvizsgált terv továbbra is teljesíti az uniós elvárásokat, különösen a zöld és digitális átállásra fordítandó források arányát illetően.