A 30-as generációnak átlagosan egyhavi tartaléka van

A harmincasok jelentős részének átalakultak a fogyasztási és költési szokásai a koronavírus hatására, legjellemzőbben a kiadásaikat igyekeztek visszafogni, de a pénzügyi tervezésre is nagyobb hangsúlyt fektetnek, munkájuk elvesztésével ugyanis komoly veszélybe kerülne életszínvonaluk fenntartása. A generáció tudatosabban bánik a pénzével, és kifejezetten fontossá vált, hogy megtakarítással is rendelkezzen – derül ki az UniCredit Bank és a Scale Research 30-39 évesek közt végzett friss kutatásából.

A generáció 79 százaléka változtatott pénzügyi céljain és szokásain a járvány hatására, és ennél is többen voltak, akik visszafogták kiadásaikat.

Ez egyrészt abból ered, hogy bizonyos szolgáltatásokra (utazás, szórakozás, koncert) nem tudtak költeni, másrészt tudatosan is igyekeztek kevesebbet költeni a megszokottnál. Elmondásuk szerint jobban odafigyeltek rá, hogy az élelmiszerek ne vesszenek kárba, és számos más termék esetében is alaposabban átgondolták, valóban szükségük van-e rá.

A vírus hatására több harmincas készít havi pénzügyi tervet

A 30-as generáció közel fele már a járvány előtt is nyomon követte a havi kiadásait, 2020 októberében azonban ennél is többen (62 százalék) nyilatkozták azt, hogy folyamatosan figyelnek havi kiadásaikra. A generáció fele nem csak leköveti a hónapját, hanem előzetes tervet is készít arról, hogy mire és mennyit fog költeni:

a tudatosan tervezők 82 százaléka képes tartani magát az előzetes pénzügyi terveihez, 18 százalékuk viszont havonta megcsúszik vagy újratervez.

Félelmeik megtakarításra ösztönzik a 30-asokat

A generáció többségének fontos lett, hogy legyen megtakarítása, elsősorban azért, mert félnek a jövőbeli váratlan eseményektől, helyzetektől, és tartanak attól, hogy kevés a jelenlegi tartalékuk.

A korosztály 52 százaléka érzi magát valamilyen szinten anyagi biztonságban, 23 százalékuk viszont szorong pénzügyei miatt.

A koronavírus időszaka alatt a megtakarításokkal rendelkező harmincasok 37 százalékának eddig nem kellett hozzányúlnia félretett pénzéhez, és úgy látja, erre nem is lesz szüksége, míg az a 23 százalék, aki bár eddig nem nyúlt hozzá, úgy véli, a közeljövőben lehet, hogy kénytelen lesz. Ezzel szemben 40 százalék már költött valamennyit a megtakarításaiból, 17 százalékuk pedig jelentős összeget volt kénytelen elkölteni belőle.

A budapestiek (31 százalék) az országos átlagnál (19 százalék) sokkal inkább aggódnak a munkahelyük elvesztése miatt, a diplomások pedig átlagon felül félnek a válságtól, attól azonban sokkal kevésbé, hogy egészségi állapotuk veszélybe kerülhet, és hogy ennek anyagi vonzata lesz.

Gyorsan hozzáférhető helyen tartják a pénzt

A harmincasok 77 százaléka rendelkezik valamilyen megtakarítással, és megtakarított pénzét a generáció fele készpénzben (35 százalék) vagy lekötés nélküli folyószámlán (26 százalék) tartja. A megtakarítással rendelkezők többségében kis összegű, likvid megtakarítással rendelkeznek. Kisebb hányaduk nevezte meg megtakarítása helyeként a megtakarítási számlát (16 százalék), az életbiztosítást (13 százalék), az állampapírt vagy a lekötött betétet (9-9 százalék), de a diplomások esetében minden felsorolt megtakarítási forma jelentősen magasabb, sőt náluk az ingatlan, a magánnyugdíjpénztár és az értékpapír is jellemző megtakarítási forma.

Már egyetlen jövedelem nélküli hónaptól megrogyna a generáció fele

A generáció 54 százaléka tudná jelenlegi életszínvonalát fenntartani megtakarításaiból több mint két hónapig, ha a háztartása elveszítené jövedelmét. A diplomások esetén a legmagasabb a minimum két hónapnál hosszabb időt fedezni tudó megtakarítás. A generáció közel fele csupán 1 hónapig tudná jelenlegi életszínvonalát finanszírozni, ha a háztartása elveszítené jövedelmét, és közülük azok, akik nem rendelkeznek megtakarítással, egy hónapot sem bírnának ki.