BUX 39,331.33
+0.23%
BUMIX 3,707.69
-0.12%
CETOP20 1,801.38
-1.53%
OTP 8,390
-0.38%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-0.94%
-0.88%
+0.20%
ZWACK 18,550
0.00%
-0.55%
ANY 1,585
+0.96%
RABA 1,100
+0.46%
0.00%
+0.62%
0.00%
0.00%
+0.12%
-1.40%
-1.80%
0.00%
+1.61%
OTT1 149.2
0.00%
-2.70%
MOL 2,912
-0.21%
-1.28%
ALTEO 2,360
-0.42%
-2.63%
+1.13%
EHEP 1,030
-8.85%
0.00%
-0.76%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.74%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
-0.26%
0.00%
+2.46%
0.00%
+3.94%
-0.60%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
0.00%
NAP 1,240
+0.16%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

A bankszektor megtanulta a leckét

A mostani válság nem gazdasági eredetű, joggal remélhetjük, hogy a pandémia múltával gyorsabb lesz a regeneráció – mondja Becsei András, az OTP Jelzálogbank Zrt. és az OTP Lakástakarék Zrt. vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség alelnöke. Azonban szerinte a céltartalékok jó részét leírásra kell fordítaniuk a bankoknak.

Sokan úgy vélik, hogy az OTP csoportban végzett munka mellett elsősorban a Magyar Bankszövetség elnökeként nyújtott teljesítménye elismeréseként választották bankártársai az év bankárává a Mastercard – év bankja versenyen. Miben volt a legsikeresebb az időszak?

Először is nekem kell megköszönnöm a különböző csapatoknak – az OTP csoportnak és a bankszövetségnek –, hogy hozzásegítettek ehhez a díjhoz. Mert bár egyéni díjként beszélnek róla, nyilván senki nem gondolja, hogy ez kizárólag egyéni teljesítmény eredménye. Ami az elnökségem időszakára vonatkozó kérdést illeti, meghatározó momentumnak gondolom a bankszövetség 22 pontos digitalizációs stratégiájának kidolgozását. Utólag láthatjuk, hogy ennél jobb időzítéssel nem is hirdethettük volna meg az elképzeléseinket. Akkoriban négy részre osztottuk a javaslatainkat. Egyrészt összeszedtünk jó néhány törvényi korlátot, amelyek akadályai lehetnek a digitális fejlődésnek. Megnéztük, hogy mely területeken gyorsíthatják innovatív megoldások az ügyintézést. Itt az e-ügyintézési törvény adta lehetőségek szélesebb körű kihasználására vagy például a közjegyzői szerep átgondolására tettünk javaslatokat.

Fotó: Móricz-Sabján Simon / Világgazdaság

Harmadrészt detektáltuk azokat a digitális szigeteket, ahol elvben jól működik a folyamat, ám a területek közötti átjárás még mindig papíralapú, azaz a digitálisan tárolt adatokból papíralapon kell csatolni az adott igazolást valamely termék igénybevételekor, amelyet azután a banki kollégák ismét digitalizálnak. A negyedik körbe a készpénzhasználatot csökkentő ötleteinket soroltuk. Az idén – részben pandémiás kényszerből – rohamléptekkel halad a digitalizáció, így a javaslataink a legjobb pillanatban voltak kéznél. De nem akarom a sikereket pusztán a pénzintézeteknek elkönyvelni, nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy milyen sikeresen debütált márciusban a teljes magyar bankszektorban alkalmazott azonnali fizetési rendszer. A megoldás a Magyar Nemzeti Bank iránymutatásainak megfelelően, több szerv évekig tartó együttműködésével jöhetett létre, és a maga nemében világviszonylatban is páratlan fejlesztésnek számít. Meghatározó szerepe volt a Pénzügy- és több más minisztériumnak is, nekik köszönhetően már számos digitalizációs javaslatunk megvalósulhatott.

Ez utóbbi kapcsán hallani azt is, hogy a javaslatok könnyen megvalósítható pontjai kerültek át a gyakorlatba, a nagy horderejű döntések pedig még váratnak magukra. Mi erről a véleménye?

Ezzel részben vitatkoznék.

A már megvalósult javaslatok gyorsabb és zöldebb bankolást tesznek lehetővé, megnyílt az út a digitális szerződéskötéshez, leegyszerűsödött az ügyfelek átvilágítása, és a jövőben nagyobb körben lesz lehetőség digitális iratkezelésre is. Ezek a lépések számottevően olcsóbbá és hatékonyabbá teszik az ügyintézést. Például a legutóbbi lépés, a statisztikai alapú értékbecslési módszer alkalmazhatóvá tétele a könnyen összehasonlítható, nagy tranzakciós adatbázissal rendelkező fővárosi és nagyvárosi lakások esetén, érezhetően csökkentheti a ma még helyszíni szemlével járó értékbecslés hosszát és költségét. Visszatérve arra, hogy a javaslatok befogadása több hullámban történik (további fontos előrelépésekre jövő tavasszal számítunk), ennek én kifejezetten örülök, hiszen a digitalizáció nem sprintverseny. Nemcsak a szabályozóknak, de házon belül a bankoknak is folyamatosan át kell gondolniuk a fejlesztések hatását a működés különböző területeire, és az érintett rendszereket. Ha ezt nem végeznénk el, mi magunk is csak a digitális szigetek számát növelnénk a fejlesztésekkel.

Elnöksége idején ért el minket a járvány első hulláma, a kormány ekkor vezette be a moratóriumot. Most túl vagyunk a hosszabbítás módosított bejelentésén, ám a napokban az Európai Bankhatóság is figyelmeztetett a túl hosszú moratórium extra kockázataira. Miként látja a helyzetet?

Fontos hangsúlyozni, hogy a mostani válság nem gazdasági eredetű.

Joggal remélhetjük, hogy ha az alapprobléma, az egészségügyi helyzet a tömeges oltással megoldódik, gyorsabban regenerálódhat a gazdaság, és a krízis nem hagy mély nyomokat a szereplők zöménél, így a bankoknál sem. A moratórium egy kicsit azt szolgálja, hogy amíg lehet, ne induljanak el a rossz folyamatok. Az Európa több országában bevezetett moratóriumok meghosszabbításának létjogosultságát az Európai Bankhatóság (EBA) nemrég módosított iránymutatása is alátámasztja, amely szerint meghatározott feltételek mellett indokolt a fizetési könnyítés 2020. szeptember 30-t követő fenntartása.

Magyarországon nem 2020. szeptember 30., hanem 2021. június 30. most a végdátum. Mit gondol a prolongálásról?

A kormány lényegesen leegyszerűsítette a folyamatot. Aki akar, bent maradhat a moratóriumban. A pénzintézeteknek is érdekük, hogy megmaradjon az ügyfelek fizetőképessége. Mi korábban is azért dolgoztunk ki adósságrendező folyamatokat, hogy annak, aki pénzügyi problémákkal küszködik, megoldásokat biztosítsunk. Azt gondolom, hogy a moratóriumnál is az volna a fontos, hogy csak azok vegyék igénybe, akik valóban rászorulnak. Rövid távon jól jöhet egy családnak, hogy néhány hónapig nem kell törlesztenie, de arról sem szabad elfeledkezni, hogy a tartozás megmarad, sőt gyarapszik. Igaz, hogy a törlesztőrészletek nem emelkednek a moratórium miatt, de a futamidő meghosszabbodik, a most meg nem fizetett kamatot később vissza kell fizetni. Ezért javasoljuk minden ügyfelünknek, hogy fontolják meg, élnek-e a felkínált lehetőséggel.

Aki képes rá, annak érdemes újrakezdenie a törlesztést. Azok, akik elveszítik a munkájukat, és időszakos pénzügyi zavarba kerülnek, nos, nekik pedig érdemes igénybe venniük ezt a könnyítést.

Korábban erősek voltak azok a félelmek, amelyek szerint az intézkedés elviheti a szektor nyereségét. Erre az évre ez a félelem oldódik, de kérdés, hogy milyen hatással lesz a prolongált moratórium és önmagában a válság a szektor eredményességére.

A korábbi válságokkal összehasonlítva a bankszektort ma sokkal erősebb pozícióban, jobb tőkehelyzetben, kedvezőbb hitel-betét arány mellett érte el a vírus negatív gazdasági hatása. Azt is fontos kiemelni, hogy tanultunk a korábbi válságokból és a rájuk adott válaszokból. A fő feladat most az volt – és ezt a kormány, az MNB és a bankok is felismerték, és a támogatott kölcsönökkel jól is kezelték –, hogy ne alakuljon ki hitelválság. Ám a szektor eredményességét tekintve sem 2020, sem 2021 nem lesz jó év. Tudjuk, hogy a járvány okozta gazdasági válságnak lesznek kárvallottjai, és jó eséllyel a moratóriumok hatására megképzett céltartalékok egy részét valóban leírásra kell majd fordítani.

Ügyfeleinknél 18 ezermilliárdos hitelállomány van.

Ha ennek csak egy kisebb része is kockázatossá válik, még viszonylag gyors fellendülés esetén is tetemes összegű leírásokról beszélhetünk majd. De ha ennél kedvezőbb lesz is a helyzet, emlékeztetnék, hogy a 2008–2010-es válság nyomán megképzett províziók visszaírására csak 2017–2019-ben nyílt lehetősége a szektornak, amelyet akkor egy többéves folyamatos gazdasági fellendülés támogatott. Ezeknek az éveknek az eredményeit jócskán megemelte ez az egyszeri hatás, így a szektor eredményességét most majd a bázishatás is lefelé nyomja. Nem hanyagolható el az a szektor tagjaira nehezedő iszonyatos költség sem, amelyet az okoz, hogy az ország minden pontján elérhetővé tegyék a banki szolgáltatásokat a lakossági és a vállalati ügyfeleknek.

Hogyan érintette a fiókhálózatokat a járvány?

A pandémia idején világviszonylatban is egyedülállóan a magyarországi pénzintézetek rendelkezésre állása 95 százalékos volt.

Abban is nagyot léptünk előre, hogy a vírusválságra válaszul életre hívtuk a szektorszintű karitatív kezdeményezésünket, a Jótett Bankot. Ősszel több mint hétszáz munkatárs véradománnyal segítette az egészségügyi védekezést, a napokban pedig több mint kétezer, a bankok által felajánlott digitális eszközt juttatunk el a rászoruló családokhoz, iskolákhoz.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek