Tőzsdére tart Románia egyik ásza

Ha az ország új vezetése is úgy akar­ja, a 2021. évben az eddigi legna­gyobb piaci kapitalizációjú vállalat lép­het a román tőzsdére. Időzítés szem­pontjából nem is jöhetne jobb pil­lanatban a Hidroelectrica, az ország áramellátásának csaknem harmadát biztosító vízerőmű­ve­ket üzemeltető óriáscég.

A meg­úju­ló­energia-cégek papírjai az egekben vannak, és a gazdasági aktivitást tekintve is erős évek elé nézünk.

Bár a Hidroelectrica tavalyi, 230 milliárd forintnak megfelelő EBITDA-ja (kamatfizetés és amorti­zá­ció előtti operatív eredmény) nem számítana kiemelkedőnek, ha a magyar tőzsdén lévő vállalatokhoz ha­son­lítanánk – a Magyar Telekom 200 milliárd és a Mol 700 milliárd forintos eredménye között lehetne elhelyezni a rangsorban –, ám nem lennénk meglepődve, ha háromszor-négyszer magasabb értékeltségi szor­zókat kapna a befektetőktől a magyar tőzsdén lévő társainál.

Az államon kívül a Hidroelectrica tulajdonosai közé tartozik a Fondul Proprietatea (tőzsdén lévő román kárpótlási alap), amely értékesíteni szeretne a 20 százalékos részesedéséből. Számításaink szerint a Fondul könyveiben közel 8-as EV (teljes cégérték)/EBITDA mutatón tartják nyilván a Hidroelectricát, szemben az idén duplázó megújuló szektor 15-18-as EV/EBITDA-jával. Legközelebbi szektortársa, az osztrák tőzsdén lévő vízerőmű, a Verbund is 19-es EV/EBITDA-n forog. Tehát ha a Fondul piacra kerülne, akkor véleményünk szerint ennek az értékeltségi differen­ciának számottevően kellene csökkennie, amiből a részvényesek profitálhatnának. Nem is beszélve arról, hogy szomszédunk atomerőművének egyik blokkja a felújítási programja miatt nem fog tudni termelni, ami plusz eredményjavító hatással lehet a Hidroelectricára.

Egyedül egy dolog állhat a Hidro­electrica útjába, az a tény, hogy tavaly az előző kormány megtiltotta az állami vállalatok értékesítését. Szerencsére azóta sok víz lefolyt a Dunán, túl vagyunk a kormányváltáson, és a koalíció legnagyobb pártja a kezdetektől támogatta a vállalatok tőzsdei jelenlétét.