Ultra gazdag ügyfeleinek és vírusálló üzleti modelljének köszönhetően az UBS tavaly 8,2 milliárd dolláros adózás előtti nyereséget ért el, amely a pénzügyi világválság óta nem látott, 14 éves csúcsot jelent – derült ki a svájci székhelyű nagybank reggel publikált – éves számokat is bemutató – negyedik negyedéves gyorsjelentéséből.
Ráadásul a pénzintézet utolsó negyedéves 1,7 milliárd dolláros nettó nyeresége fölényesen túlszárnyalta az elemzők által várt 970 millió dollárt.
Az éves bevételek 12 százalékkal 32,4 milliárd dollárra, a negyedévesek 14 százalékkal, 8,1 milliárd dollárra nőttek.
A világ legnagyobb vagyonkezelője 2021 első negyedévében továbbra is növekvő ügyfélaktivitásra és már csak a felszökő eszközárak miatt is magasabb díjbevételre számít az alapkezelési szegmensben – kommentálta a menedzsment a kedvező kilátásokat, amelyeket ugyanakkor a visszájukra fordíthat az esetlegesen tartósan fennmaradó bizonytalan járványhelyzet.
Az UBS, amelyet november óta az ING Banktól átigazolt holland Ralph Hamers irányít, nyereségének oroszlánrészét a globális felső tízezernek nyújtott tanácsadói és pénzkezelési szolgáltatással szerzi, miközben kisebb mértékben globális befektetési banki és eszközkezelési műveleteket is végez.
Hagyományos lakossági és intézményi banki divíziót csupán Svájcban tart fenn.
Ezt a modellt pedig mintha a pandémia időszakára találták volna ki. Kölcsönöket csak az anyagi nehézségeket hírből sem ismerő, globális elithez tartozó ügyfeleinek, illetve kis részben a vírusjárvány gazdasági következményeit szintén nem különösebben megszenvedő svájci cégeknek és lakosságnak nyújtott, így aztán minimális maradhatott az esetleges rossz hitelekre megképzett céltartalék összege is. A bankház emellett jól keresett az erősödő, de időnként volatilis irányváltásokat produkáló részvénypiacokon is.
Mindegyik üzletág felülteljesítette az előrejelzéseket, de a legizmosabb az eszközkezelés és a befektetési bank volt – hangsúlyozta a Citigroup elemzője. Eközben a svájci Bank Mirabaud szakértői az UBS-hez az utolsó negyedévben beáramló – rekord közeli – 21 milliárd dollárra hívták fel a figyelmet. José Javier Lodeiro, a Zürichi Kantonális Bank (ZKB) elemzője pedig a költségkontroll szerepét emelte ki. Mint írta, az éves szinten is markánsan megugró bevétel a 2019-es költségszinttel párosult. Egyetlen kellemetlen hír árnyékolja be a jelentést, mégpedig, hogy Hamerst egy korábbi ING bankos pénzmosási botrány miatt a holland rendőrség meg kívánja hallgatni.
A svájci tőzsdenyitást követően az UBS részvényei több mint 4 százalékkal, 13,5 frankra drágultak, a nap folyamán azonban az emelkedés egy részét visszaadták a papírok. A brit Barclays Bank a reggeli erősödést a meghirdetett részvény-visszavásárlási programmal is magyarázta, amelyre az UBS három év alatt 4 milliárd svájci frankot kíván fordítani.
