Csatát vesztettek a brókerbotrányok károsultjai

Murányi Ernő | Első fokon elvesztették az állam, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) és a Magyar Nemzeti Bank ellen indított perüket a Quaestor, a Hungária és a ­Buda-Cash brókercégek károsultjai – mondta el tegnap a Világgazdaságnak Palotás János, a felperesi pertársaságot összefogó P&P Gazdasági Tanácsadó Kft. ügyvezetője. A bíróság úgynevezett részítéletet hozott. Palotás János szerint ennek az a magyarázata, hogy több felperesnél még nincs tisztázva a jogutódlás, ezért rájuk csak ezt követően terjedhet ki a döntés hatálya.

A 2015 tavaszán kitört brókerbotrányokban pórul járt magánszemélyek és cégek azt kérték a Fővárosi Törvényszéktől, hogy állapítsa meg az alperesek felelősségét a brókercégek és kapcsolt vállalkozásaik jogellenes tevékenysége által nekik okozott, összesen csaknem 29 milliárd forintos kárért. Hangsúlyozni kell tehát, hogy nem „marasztalásért” (kártérítésért), hanem egyelőre pusztán a felelősség megállapításáért pereltek. A bíróság éppen ezzel indokolta az elutasítást, hiszen álláspontja szerint a jelen ügyben nem volt akadálya a kártérítési kereset előterjesztésének, a polgári eljárásról szóló törvény pedig kimondja, hogy a megállapítási kereset feltétele, hogy ne legyen mód marasztalásra.

A Quaestor azon ügyfeleinek esetében, akik korábban elfogadták a kárrendezési alapból való kártalanításukat, további indoklást fűzött az ítélethez a törvényszék. A döntéshozó szerint ugyanis a kártalanítás elfogadásával a károsultak egyben további jogérvényesítés iránti jogukról is lemondtak, így már ezért sem perelhetnek.

Palotás János elmondta, hogy fellebbeznek az ítélet ellen, mivel jogsértőnek tartják. A felperesi oldal nem nyújthatott be kártérítési keresetet, mivel a felszámolási eljárások még nem fejeződtek be, ezért a kereseti követelés pontos összegét sem tudják meghatározni. Nézete szerint az ítélet az uniós jogot is sérti. A felperesek már az első fokú eljárásban kérték, hogy a törvényszék keresse meg az Európai Unió Bíróságát a perelhetőséggel kapcsolatos közösségi jogi előírások értelmezése céljából. A magyar bíróság ennek nem tett eleget, ezért várhatóan a fellebbezéssel párhuzamosan a luxembourgi bírósághoz is jogorvoslatért fordulnak.

A P&P Kft. egyébként – emelte ki Palotás János – a hírekkel szemben eredetileg nem szenvedett kárt az alapügyekben, hanem követelésvásárlással jutott felperesi pozícióba.

Lapunk megkereste elektronikus levélben mindhárom alperest az ítélettel kapcsolatban, ám csak az Állami Számvevőszék válaszolt. Az ÁSZ tiszteletben tartja a bíróság ítéletét, és ahhoz nem kíván észrevételt fűzni – summázta álláspontját a szervezet.

Az elszenvedett kár 29 milliárd forint, de most nem pénzért pereltek, mégis veszítettek