Európai összevetésben is versenyképes az Otthon Start Program

Az Európai Unió mezőnyében jelenleg a legmagasabbak közé tartozó magyar lakáshitel-kamatláb helyett az Otthon Start Program révén érkező fix 3 százalék olyan, mintha 18 helyet ugranánk előre az EU-s lakáshitel-kamatláb ranglistán.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány friss elemzése szerint szélesre tárta az otthonteremtési támogatások kapuját a 2025 júliusának első napjaiban bejelentett Otthon Start Programmal a kormány, amely azt vállalja, hogy beszáll az első lakásukat vásárlók lakáshitel-kamatainak fizetésébe, a jelenlegi piaci kamatszint több mint 50 százalékának erejéig.

Kiemelték, hogy a magyar társadalomban kifejezetten magas az ingatlantulajdonosok aránya, a 40 év felettiek 80 százaléka saját tulajdonú ingatlanban él. Ugyanakkor a 18-40 év közöttieknél ez az arány csupán 40 százalék. Az Otthon Start Program arra fókuszál, hogy a fiatalokat hozzásegítse az első lakásuk megvásárlásához, de nincs életkori megkötés és a gyermekvállalás sem feltétel, mint a CSOK Plusznál.

A mostani ajánlat olyan, nagy létszámú társadalmi csoportoknak is szól, akiket a korábbi otthonteremtési programok nem érintettek, de a fiatal családok közös életkezdéséhez is támaszt jelenthet, mivel kombinálható a gyermekvállalást elismerő támogatási konstrukciókkal. A lakhatás terén az aktív állami szerepvállalásra pedig nagy a szükség, mivel az utóbbi években egész Európában, és Magyarországon is jelentősen növekedtek az ingatlanárak. Az Eurostat adatai szerint hazánkban 2010 és 2024 között éppen 234 százalékkal. Ugyanakkor Varsó, Prága, Pozsony vagy Bukarest négyzetméterárai is ott tartanak, vagy még magasabbak, mint a budapesti árak.

Szeptemberben indul az Otthon Start Program

Kedden a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta az Otthon Start Program részletszabályait, a jogosultak 50 millió forint kölcsönt vehetnek igénybe legfeljebb 25 éves futamidőre, fix 3 százalékos kamattal. A hitel igényléséhez nem szükséges gyermekvállalás vagy házasság, felső korhatárra vonatkozóan nincs megkötés és összevonható más állami támogatásokkal.

Amit már biztos tudhatunk róla:

• A teljes futamidőre fix, 3 százalékos kamat.
• Legfeljebb 50 millió forintos hitelösszeg, legfeljebb 25 év futamidő.
• Legalább 10 százalék önerő.
• Más kedvezményekkel, például CSOK Plusszal összevonható.
• Az árplafon lakás esetén 100 millió forint, ház esetén 150 millió forint.
• A négyzetméterár nem lehet magasabb 1,5 millió forintnál.
• Az első lakásukat vásárlóknak (vagy akik eddig nem rendelkeztek lakóingatlanban 50 százalékot meghaladó tulajdonrésszel) szól az ajánlat.
• A hitelfelvevőnek legalább 2 éves tb-jogviszonyt kell igazolnia.
• Nem feltétel a gyermekvállalás, nincs életkori korlát.

Így alakulnak a lakáshitelek Európában

Ha a szerződéses összegekkel súlyozzuk az élő lakáshitel-szerződések kamatlábait, és a különböző kamatperiódusoknak megfelelő aktuális kamatlábakkal számolunk, akkor Magyarországon az átlagos lakáshitel-kamatláb 6,91 százalék az Európai Központi Bank (EKB) adatai alapján. Az Otthon Start Program ehelyett a 6,91 százalék helyett kínál fix 3 százalékot szeptembertől. Érdemes megnézni, hogy mit jelent ez a jelentős mértékű hazai változás nemzetközi kontextusban.

A jelenlegi magyar átlagos lakáshitel-kamatláb régiós és uniós összevetésben is magasnak számít, csak a lengyeleknél drágább a lakáshitel, mint nálunk. Az Otthon Start Program szeptemberi startjával azonban változik a helyzet. Az uniós rangsorban a 26. helyről a 8. hely felé tartunk majd, ha minden egyéb változatlan marad.

A nemzetközi összevetés alapján az euróövezeten kívül Lengyelország és Magyarország mellett Romániában és Csehországban a legmagasabb az átlagos lakáshitel-kamatláb. Bulgária a kivétel, de egyébként is látható, hogy a déli országokban jellemzően alacsonyabbak a lakáshitel-kamatok. A ranglista első 10 helyén déliek sorakoznak, csak két skandináv jóléti állam töri meg ezt a hegemóniát. Ebbe a társaságba jön át Magyarország az Otthon Start Programmal.

A szomszédos uniós országok közül jelenleg Szlovéniában és Horvátországban van 3 százalék alatt az átlagos lakáshitel-kamatláb (mindkét országban 2,91 százalék). Ausztriában és Szlovákiában 3 százalék és 4 százalék között van ez az érték, ugyanakkor Csehországban (4,69 százalék), Romániában (5,83 százalék) és különösen Lengyelországban (7,09 százalék) jóval magasabban.

Az Otthon Start Program keretében nyújtott kamattámogatás esetén az előírt minimális önrész 10 százalék. Egyes nyugat-európai országokban szintén 10 százalékos önrészt írnak elő a banki gyakorlatban, de Hollandiában például önrész nélkül is lehet lakáshitelt felvenni. A Magyarországgal szomszédos országokban, illetve a régiós versenytársaknál 10 százalék, 15 százalék, illetve 20 százalék a kötelező önrész mértéke. Egy 100 ezer euró értékű lakás megvásárlásakor Magyarországon 10 ezer euró értékű önrésszel, Szlovákiában 20 ezer euró értékű önrésszel kell tervezni.

Még jelentősebb eltérések vannak a nem az első lakásukat vásárló ügyfelek számára kínált lakáshitelek esetén. Magyarországon a jellemző banki gyakorlat az, hogy a pénzintézetek önrészként az ingatlan forgalmi értékének 20 százalékát kérik. Míg Hollandiában ilyen szerződések esetén is lehet találkozni 0 százalékos előírt önrésszel, máshol a 10-20 százalékos önrész előírás jellemző. Ugyanakkor Szlovéniában 30 százalék, Romániában akár 50 százalék is lehet az előírt önrész mértéke.