BUX 50,961.25
-2.68%
BUMIX 4,273.42
-0.99%
CETOP20 2,251.73
-3.61%
OTP 17,135
-4.62%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
-4.38%
-0.26%
-1.21%
ZWACK 16,500
-0.60%
0.00%
ANY 1,530
-0.65%
RABA 1,365
-1.80%
-2.18%
-1.63%
+2.72%
+1.57%
-1.79%
+6.33%
-0.47%
-1.52%
-1.71%
OTT1 149.2
0.00%
-2.07%
MOL 2,450
-0.97%
+2.33%
ALTEO 1,750
-1.13%
0.00%
+0.84%
EHEP 1,670
-5.92%
0.00%
-3.08%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+2.20%
-0.12%
+4.93%
0.00%
SunDell 39,000
0.00%
-4.84%
-2.22%
-2.87%
0.00%
+0.51%
-1.47%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Megújítás előtt a másodlagos azonosítók

Miközben egy év alatt az utalások harmada már azonnal teljesül, az azonnali fizetési rendszer lakossági felfutását a külföldi tapasztalatok szerint segítő másodlagos azonosítókat csak az ügyfelek egy százaléka rögzítette eddig. Az induláskor megadott azonosítókat ráadásul mostanság meg is kell újítani.

A z elmúlt egy év alatt csaknem 150 millió tranzakció teljesült az azonnali fizetési rendszerben összesen 30 ezermil­liárd forint értékben. Az összes átutalásos tranzakció csaknem harmada már így bonyolódik le, egy átlagos munkanapon 400 ezer utalás teljesül pillanatok alatt:

a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kiadott friss adatok szerint az azonnali utalások 99 százaléka öt, 96 százaléka pedig csupán két másodpercen belül ért célba.

A hétnapos, illetve 24 órás hozzáférést adó rendszerben a banki üzemidőn túl is, este, éjszaka és hét végén is lehet utalni,

a munkaszüneti napokon átlagban 116 ezer tranzakcióban 9 milliárd forint cserél gazdát úgy, hogy nem kell a következő munkanap reggeléig várni az összeg jóváírására.

A majdnem ötéves fejlesztéssel megvalósult azonnali fizetési rendszer a jegybank szerint – amellett, hogy hozzájárult a szektor sikeres digitális átállásához – világviszonylatban is kiemelkedően széles körű elérhetőséget biztosít, hiszen a világon egyedülálló módon az MNB minden banknak kötelezően és egy időben írta elő az indulást.

A rendszer indulása ráadásul a lehető legjobbkor történt, hiszen a használatával a koronavírus-járvány idején is biztonságos távolságtartással lehet fizetni, fizikai jelenlét nélkül is küldhető pénz másik számlaszámra. Tavaly szeptembertől az egyedi ügyletek mellett lehetővé vált a vállalati kötegelt tranzakciók beküldése is, amitől a szakértők az azonnali rendszerben teljesülő tranzakciók számának nagyarányú növekedését várják.

Fotó: Shutterstock

Az azonnali fizetési rendszer bevezetésével párhuzamosan debütált a másodlagos azonosítók használata is. Ezek segítségével könnyebbé válhat az átutalás, hiszen nem kell az ügyfél számlaszámát megjegyezni, a pénz címzettjét mobiltelefonszáma, e-mail-címe, adóazonosító jele vagy – cégek esetében – adószáma azonosíthatja. Ehhez az kell, hogy az érintett számlavezető bankjánál rögzítse a számlához kapcsolt másodlagos azonosítót. A Giro rendszerében tárolt adatok alapján – akárcsak a bankszámlaszám esetében – egyértelműen, pillanatok alatt azonosítható az ügyfél. Fontos, hogy egy másodlagos azonosító csak egy számlához kapcsolható, a rendszer mindig ahhoz a számlához köti a másodlagos azonosítót, amelyikhez utoljára kapcsolták.

A szabályozás értelmében ráadásul a másodlagos azonosító rögzítése csak egy évre szólhat, tehát azok az ügyfelek, akik a rendszer indulásának napjaiban regisztrálták másodlagos azonosítóikat, most üzenetet kapnak a bankjuktól, hogy ezeket meg kell újítaniuk. Ennek elmulasztása esetén a másodlagos azonosító törlődik a rendszerből, annak használatával nem lehet majd tranzak­ciót indítani, a rendszer visszautasítja az átutalást. A megújítás egyszerű, a netbanki vagy a mobilbanki rendszeren keresztül pillanatok alatt elvégezhető. Emellett az elektronikus csatornákon mindenki rögzíthet új másodlagos azonosítót.

Erre szükség is lenne. Noha a nemzetközi példák szerint az azonnali fizetési rendszer jellegű megoldások leginkább ott érnek el igazi áttörést, ahol a másodlagos azonosítók használata gyakorivá válik, az elmúlt év e téren messze nem a várakozásoknak megfelelően alakult.

Az ügyfelek a 9,38 millió lakossági és az egymillió vállalati számla alig 1 százalékához, 110 ezer számlához kötöttek bármilyen másodlagos azonosítót. Ezek 56 százaléka mobilszám, 34 százaléka e-mail-cím és 10 százaléka adóazonosító jel vagy adószám.

Ráadásul a rögzítés egy dolog, a használat a másik. A tavalyi harmadik negyedévben regisztrált 32,8 millió azonnali fizetési tranzakcióból mindössze 9974 esetben használtak másodlagos azonosítót az ügyfelek a címzett azonosításához, és a 6196 milliárdos átutalási forgalomból mindössze 628 millió forintot küldtek ily módon a partnerszámlákra.

Kapcsolódó cikkek