A moratóriumot választók harmadának további segítségre lehet szükség
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA hiteltörlesztési moratóriumban érintett mintegy 3000 milliárd forintnyi lakossági hitel csaknem 40 százaléka magasabb kamatozású fogyasztási hitel – olvasható ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikájából. Fontos azonban látni, hogy a hitelállományon belül a magasabb hitelösszeggel rendelkező szegmens viszonylag kisebb részt képvisel. Az állomány 18 százalékát teszi ki a személyi hitel, 2-2 százalékot a folyószámlahitel és hitelkártya-követelések.
Külön gond, hogy a fogyasztási hitelek esetében csak visszafogottan csökkent az elmúlt hónapokban a moratóriumban lévő állomány.
Miközben ez a lakáshiteleknél 50 százalékról 42-re mérséklődött, addig a személyi hiteleknél csak 3-4 százalékkal csökkent a fennálló tartozás – miközben az érintettek száma itt is csaknem százezer fővel lett kevesebb.
Ennél érdekesebb, hogy hitelkártya-tartozásból az idén február végén még magasabb is volt a moratóriumban érintett állomány, mint 2020 júniusában – darabszámban pedig minimális csökkenést mutat az MNB statisztikája. S bár a fentiek nyomán jó eséllyel a magasabb fennálló tartozással rendelkező hitelek maradtak bent a rendszerben, a fogyasztási hitelek esetében a moratóriumban érintett átlagos követelés most is kétmillió forint alatt marad, ráadásul lényegében nincs tíz évnél hosszabb hátralévő futamidejű kölcsön. Mindez annak fényében lehet érdekes, hogy a hatályos jogszabály szerint a kötelező futamidő-hosszabbítással járó megoldáskor
leginkább azok szembesülnek azzal, hogy megnő a hitelből hátralévő idő, akiknél a fennálló tőkekövetelés magas volt, és a hátralévő futamidő is tetemes.
A moratóriumos állományon belül a legnagyobb tartozást a babavárót felvevő ügyfelek görgetik maguk előtt, ám esetükben amúgy sem klasszikus hitelről beszélhetünk, így ebben a szegmensben kisebb a visszafizetés elmaradásának kockázata.
Ami a visszafizetés kockázatát illeti: az MNB adatai szerint 44 százalék volt azoknak a moratóriumban lévőknek az aránya, akiknek tavaly csökkent a jövedelmük. A fizetési könnyítésből nem kérők esetében ez az arány csak 39 százalék volt. Az 5 százalékos különbség lényegében egyetlen soron érhető utol, ám épp ez okozza a legnagyobb gondot. Miközben a jövedelmüket lényegében teljesen elvesztők körében csaknem 13 százalék azoknak az aránya, akik igénybe veszik a moratóriumot, a törlesztést folytatók körében csak 8 százaléknak szűnt meg a munkahelye. A jegybank kérdőíves felmérésére válaszolók közül
a moratóriumban lévők 30 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a háztartás jövedelmi helyzete nagymértékben romlott, a még/már törlesztők között csak 11 százalék volt ez az arány.
A moratóriummal élők 49 százalékának a háztartási nettó jövedelme nem haladja meg a 300 ezer forintot – a törlesztést folytatók esetében csak 26 százalék a 300 ezer forintnál kevesebb pénzzel számolók aránya.
A védernyő alatt lévők 59 százaléka esetében az intézkedés lezárulta után visszatérő törlesztés a háztartás jövedelmének több mint ötödét vinné el
– a segítségből nem kérők körében kétharmados azok aránya, akiknél a törlesztőrészletek összege nem éri el a havi bevétel 20 százalékát.
Miközben az MNB összegzése szerint
a lakossági hitelportfóliónak csak mindössze 10 százaléka számít kiemelten sérülékenynek,
a jegybank megbízásából végzett kutatás azt mutatja, hogy a hitelfelvevőknek csupán 31 százaléka tudta volna normál módon fizetni a törlesztőrészleteit az elmúlt hónapokban, 39 százalékuknak részben lett volna erre módja, míg 30 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy nem tudta volna folytatni a törlesztést. Az így megspórolt összeget döntő részben alapvető megélhetésre, fogyasztásra fordították, a válaszadók 17 százaléka tartotta számlán, s mindössze 3 százalékuk jelölte meg, hogy egyéb befektetésre fordította az összeget.
Mindez – azon túl, hogy igazolja a moratórium létjogosultságát – azt mutatja, hogy valahol 10-30 százalék körül lehet majd az a kör, ahol érdemes a moratórium meghosszabbításán gondolkodni – ám ez jó eséllyel immár valóban célzott segítséget kell hogy jelentsen.
Az érintettek másik harmadánál jól jöhet az, hogy a szabályok nem engedik a törlesztőrészletek emelkedését a moratórium után, hiszen így tervezhetően indul újra a hitelek visszafizetése.
Szemmel láthatóan van a moratóriumban érintettek között egy minimum 30 százaléknyi ügyfélkör, amelynek esetében érdemes lenne – külön költségekkel járó egyedi szerződésmódosítások nélkül – lehetővé tenni azt a döntést, hogy a moratóriumban elmaradt tőke- és kamattartozást a hátralévő futamidőre szétosztva fizessék meg, megemelve az aktuális törlesztőrészletet. Az MNB adatai szerint a moratóriumban lévő ügyfelek 53 százalékának nőtt a jövedelme a válság idején, ők tehát jó eséllyel vállalni tudnák a megemelt terheket azért, hogy ne növekedjen a moratórium hosszánál több hónappal a törlesztési időszak.
