A kormány döntött arról, hogy a hitelmoratóriummal kapcsolatos vitában nem tudja támogatni a bankok álláspontját. A hitelmoratóriumot mindenféleképpen a jelenlegi szabályok szerint fogjuk meghosszabbítani augusztus 31-ig
– jelentette ki a kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter. A kormány tisztában van azzal – tette hozzá –, hogy ez a bankszektor részéről nagy áldozatvállalást kíván, de ennek ellenére azt látják, hogy a gazdaság újraindulásához feltétlenül szükséges, hogy mind a magánszemélyek, mind a családok, mind pedig a vállalkozások jó pénzügyi helyzetben legyenek.
A miniszter szavai szerint a folytatás még nyitott. A kormány azt szeretné, ha augusztus végét követően is lenne olyan hosszabb átmeneti időszak, amelyben mindenki, aki a moratóriumban kíván maradni, maradhasson. Gulyás Gergely szerint erről tárgyalnak még a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB) és a Magyar Bankszövetséggel is. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az nem lehet vitás, hogy azokban az esetekben,
ahol nehézséget okozna a törlesztőrészletek azonnali újbóli fizetésére való visszaállás, ott érdemi segítség a moratórium újabb meghosszabbítása.
Abban nincs vita a kormányzat, az MNB és a bankszövetség között, hogy a moratóriumot azok számára mindenképp fenn kell tartani, akik a válság következtében fizetési nehézségekkel küzdenek, hiszen a további türelmi idő lehetőséget ad nekik arra, hogy a gazdaság remélt fellendülésével párhuzamosan helyreálljon a fizetőképességük. Ugyanakkor példák mutatják, hogy el lehet szokni a törlesztéstől: minél hosszabb ideig mentesül valaki a visszafizetésétől, annál nehezebben tér vissza a törlesztéshez. Erre utalt a napokban a Moody’s jelentése is, amely épp a moratórium hossza miatt sorolta hazánkat – Ciprus, Portugália és Olaszország társaságában – a leginkább kockázatos országok közé.
Egy újabb hosszabbítással világcsúcstartók lehetünk.
Az Európai Bankhatóság iránymutatásai alapján az MNB korábban jelezte: a kilenc hónapnál hosszabb ideig moratóriumban lévő hitelek esetében nagyobb a veszély, hogy a kölcsön nem teljesítő lesz, ezért ezen tételek esetében nagyobb (bár az általánosnál kedvezőbb) céltartalékolásra szólította fel a bankokat. Nagy kérdés, milyen szintű tartalék kellhet egy – a Portfolio által korábban megszellőztetett javaslat szerint – 2022. június végéig, azaz 27 hónapig tartó moratórium esetében.
A mindenkinek feltétel nélkül megadott moratóriumi védettséggel a szakemberek szerint azok
az ügyfelek előszeretettel élnek majd vissza, akik elvben képesek lennének a törlesztésre, de tudatosan el akarják kerülni, hogy korábban felvett hitelüket vissza kelljen fizetni (moral hazard).
Ők ugyanis bizonyosan bejelentkeznének majd a hosszabbításért, ha a szabályozás úgy változna, hogy az ügyfélnek – bármiféle rászorultság igazolása nélkül – csak kérnie kellene a Moratórium 3.-ba történő bekapcsolódást.
Eközben pont azok a kevésbé tudatos, de ténylegesen rászoruló ügyfelek eshetnek ki a védernyő alól, akiknek a rendelkezésre álló két hónapban nem lesz lehetőségük jelentkezni a bankjuknál. Az ügyeskedők kiszűrésének fontosságáról beszélt a Világgazdaságban Tállai András, a Pénzügyminisztérium miniszterhelyettese, Nagy Márton, a kormányfő gazdasági főtanácsadója és Fábián Gergely, az MNB pénzügyi rendszer elemzéséért és statisztikáért felelős ügyvezető igazgatója is.
Emellett továbbra is nyitott kérdés, hogy megengedik-e a moratóriumban maradást azoknak a hiteleseknek, akiknek egyértelműen ráfizetés a védernyő alatt maradás, mert hiteleik magas kamatozása miatt sokkal többet veszítenek, mint amennyi könnyebbséget jelent nekik, ha nem törlesztenek – jellemzően idetartoznak a 20 százalék feletti teljes hiteldíjmutatóval futó hitelkártya-tartozások, a kihasznált folyószámlakeretek és a magasabb árazású fogyasztási hitelek.
