Jövedelmezett a biztosítási szektor
A biztosítók díjbevétele 4,7 százalékkal, 1204 milliárd forintra emelkedett 2020-ban – mondta Nagy Koppány, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója a Biztosítási, pénztári, tőkepiaci kockázati és fogyasztóvédelmi jelentést bemutató sajtótájékoztatón. A 2016–2019 közötti, átlagosan 9 százalékos dinamikához visszatérve belátható időn belül elérhető lenne a 2 ezermilliárd forintos éves díjbevétel. Nem volt kiáramlás az életágon, sőt, a korábbinál kevesebb ment ki a szektorból, az életbiztosítások rendszeres és egyszeri díjas bevételei egyaránt meghaladták a 2019-es szintet. Az értékesítés 5,5 százalékkal esett, ez elsősorban a nyugdíjtermékeknek tudható be, a többi szegmens tartotta magát. Az utasbiztosítások szintén estek, a nem életág bevételei 5,2 százalékkal nőttek. Nagy Koppány kijelentette: az utasbiztosítás problémái nem veszélyeztetik a szektor stabilitását. Az autóbiztosításoknál érdemes körülnézni az évforduló előtt harminc nappal, csupán az ügyfelek 10 százaléka vált, pedig kedvezőbb díjakat is elérhetnének. Az újonnan bevezetett kgfb-indexnél arra kérték a biztosítókat, hogy a tavalyi, kisebb kárkifizetést érvényesítsék a díjakban. A 2020-as egyszeri hatások javították a jövedelmezőséget, igaz, inflációval igazítottan inkább a stagnálás lehetett a jellemző. A Szolvencia II. bevételarányos megtérülés 12,8 százalékos volt a szektorban, ami már versenyképesnek számít. Az MNB igazgatója hozzátette: a biztosítók tőketöltöttsége 218 százalékos volt.
„A pénztári piacon kevesebb intézmény van, mint 2020 elején, a nagy konszolidáción túl vagyunk” – hangsúlyozta Nagy Koppány.
A fedezeti hozam tavaly 4,1 százalék volt, a 2019-esnél alacsonyabb eredmény a 2020 tavaszi piaci turbulenciának tudható be, a tőkeállomány 1606 milliárd forintra hízott. A pénztárak tetemes többletet nyújtottak a tagoknak, a tízéves átlagos nominális hozam 6,23 százalék volt, ami 3,87 százalékos reálhozam.
A tagdíjbefizetések hosszú és rövid távon egyaránt nőttek. A munkáltatói befizetés zsugorodik, az egyéni tagdíjvállalás viszont kompenzálja ezt. „A teljes költségmutatót korlátoztuk, a költségszintek jócskán csökkentek” – mutatott rá az MNB igazgatója. A közvetítői szegmens tovább koncentrálódik, mivel az alapkritériumokat meg kell ugrani. A személyes értékesítés nem működött úgy, mint korábban, de nem omlott össze a piac, a közvetítők megtalálták az ügyfeleket. Nagy Koppány hozzáfűzte: a szerződések száma nőtt, de a bevétel enyhén csökkent.
A háztartások pénzügyi eszközöket és lakásállományt tartalmazó bruttó vagyona 2020 végére meghaladta a 110 ezermilliárd forintot, ez 8,5 százalékos növekedés az előző évhez képest – derült ki a 2021-es Biztosítási, pénztári, tőkepiaci kockázati és fogyasztóvédelmi jelentésből. Az elmúlt egy évben – vagyoni súlya miatt – a lakásállomány mellett a betétek és a kötvények értékének emelkedése járult hozzá leginkább a vagyonnövekedéshez, összesen 6206 milliárd forinttal.
A legdinamikusabban a betétek
érteke gyarapodott (18,1 százalék), de a készpénz, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a részvények állománya is 10 százalék feletti mértékben bővült. A gazdasági bizonytalanság hatására nőhetett a háztartások megtakarítása készpénzben, betétekben és kötvényekben, mint biztos eszközökben.
