Kettészakadhat a félvezetőpiac, fennmaradhat a csiphiány, lassan haladnak a fejlesztések

Faragó József | Május elején még úgy nyilatkozott Mark Liu, a Taiwan Semiconductor Manufacturing (TSMC) elnöke, hogy cége ­június végére utolérheti az autóipari csipkeresletet. Ám azóta csak tovább nőtt a szakadék a kereslet és a kínálat között. A Susquehanna Financial Group adatai szerint májusban historikus hosszúságúra, 18 hétre nyúlt a csipek rendelése és leszállítása közti átlagos idő, ekkora különbséget az adatok 2017-es követése óta még sohasem mértek.

A The Wall Street Journal szerint elképesztő piaci kockázat, hogy a globális csipgyártást egyetlen vállalat uralja, és egész iparágak függnek attól, hogy a TSMC mennyit termel egy olyan szigetországban, amelynek státusza évtizedek óta az amerikai–kínai szembenállás elsődleges feszültségforrása. A világgazdaság csipfüggése a közel-keleti olaj hetvenes évekbeli szerepére emlékezteti az elemzőket. Miközben a piac 56 százalékát képviselő TSMC, illetve a 65 százalékot adó tajvani gyártók nem képesek kielégíteni a globális csipigényt, más cégek a piacra lépés tőkeigénye miatt nem tudják elkezdeni a gyártást. Nem véletlen, hogy az amerikai versenyképességet növelő, 250 mil­liárd dolláros technológiacsomagból 54 milliárd dollárt a félvezetőgyártásra fordítanak, hogy enyhítsék a csipfüggést. A hiány a „kifinomultabb” csipek piacán a legaggasztóbb, ezek tranzisztorai ezerszer vékonyabbak az emberi hajszálnál. Itt a tajvani cég piaci részesedése 92 százalék. A New York-i tőzsdén jegyzett TSMC tavaly 17,6 milliárd dollár nyereségről számolt be, 45,5 milliárd dollár árbevétel mellett.

Kettészakadhat a csippiac – véli Alicia García-Herrero, a Natixis vezető közgazdásza. Szerinte a cizelláltabb csipek továbbra is hiánycikkek maradnak, míg a relatíve egyszerűbb félvezetők piacán a kínai beruházások nyomán hamarosan túlkínálat lesz.

Egyre inkább olyan jövőkép rajzolódik ki, hogy még évekig együtt kell élnünk a globális csiphiánnyal – mondta Józsa Bence, az Equilor elemzője. Szerinte a fejlesztések költségigénye és a beruházások átfutása miatt a kínálat csak középtávon érheti utol a növekvő keresletet. Sőt, egyes területeken rövid távon még súlyosbodhat is a csiphiány, a többi között az Egyesült Államok és Kína politikai szembenállása miatt, amely termékbeszerzési tilalmakat is generál – tette hozzá az elemző.

A Biden-adminisztráció most a

napelemgyártáshoz és a csip­gyár­táshoz szükséges poli­szilícium beszerzését tiltotta meg az állítólag az ujgur kényszermunkáról elhíresült Hszincsiang régióból. A terület a globális poliszilícium-kínálat felét adja, ez jelentős érvágás lehet az érdekelt szektor szereplőinek.