A befektetéseik hozama 9,4 százalékos volt. A részvénybefektetések megtérülési mutatója 13,7 százalékos volt az első hat hónapban, míg a kötvényportfóliójukon 2 százalékot buktak. Az ingatlanbefektetéseik ugyanakkor 4,6 százalékos pluszt tettek be a közösbe.
Az olaj- és gazipari jövedelmekből táplálkozó és azt részvényekbe, kötvényekbe és ingatlanokba fektető vagyonalap számára ezúttal elsősorban az energetikában és a pénzügyi, valamint az technológiai szektor vállalataiban lévő részesedése termelte a legtöbb profitot: a prímet az energetikai portfólió vitte 19,5 százalékot hozott a konyhára, köszönhetően elsősorban az olajipar év eleje óta tartó feltámadásának, az azóta majd 40 százalékkal emelkedő olajáraknak.
Technológiai cégek közül az Apple, az Amazon, a Microsoft és az Alphabet teljesített kiemelkedően, nem is véletlen, hogy a vagyonalap részvényportfóliójában a tech szektor immár 16,8 százalékot képvisel.
A Norges Bank felügyelete alatt működő vagyonalap közel egy éve kinevezett, egyébként egy nagy fedezeti alapnál nevet szerzett vezetője korábban óva intett a túlzott hozamelvárásoktól, de a piaci árfolyammozgások ezúttal rácáfoltak. Nicolai Tangen most az inflációt nevezte meg, mint az alap dinamikus növekedésére a legfőbb kockázati tényezőt, ami sérülékennyé teheti a részvény- és kötvénypiacot.
Emlékeztetett arra, hogy az amerikai éves már második hónapja 5 százalékon áll.
Tangen színre lépésével felgyorsult a fenntartható fejlődéssel össze nem egyeztethető vállalati befektetése kiszórása a portfólióból, egyúttal csökkentették a feltörekvő piaci kitettségüket és általában az európai befektetési terepekről áteveztek a magasabb hozamkörnyezettel jellemezhető Amerikába. A vagyonalapot 1990-ben hozták létre, az első korona épp negyedszázada érkezett a kasszájába. Az alap a teljes globális részvénypiaci kapitalizáció egy százalékát meghaladó pakettel rendelkezik, amely jelen pillanatban 9123 cég részvényeiből áll össze. Befektetéseikkel 73 országban vannak jelen.
