A havonta érkező adatok láttán aligha lehet panasza a brókercégeknek a Budapesti Értéktőzsdén lebonyolított részvényforgalomra. Az első féléves számokból pedig az látszik, hogy 30 százalékkal nőtt a 12 hazai szolgáltató adózott eredménye. Milyen évre számít a KBC Securitiesnél?
Az év eleje nagyon erősre sikerült nálunk is, a korábban látott kereskedési volumen háromszorosa volt jellemző.A költségeink növekedését az alatt sikerült tartani, így összességében elégedettek lehetünk mi is az eddigi eredményeinkkel. A kezelt pedig nincs messze attól, hogy duplázódjon 2020-hoz képest, de persze ebben jelentős a szerepe az árfolyamok emelkedésének is. De a mi számaink aligha kiugróak, gyanítom, hogy a versenytársaink is szép eredményeket érnek el.
Mit hozott a szolgáltatóknak összességében a piacok tavaly tavaszi – rövid idő alatt megforduló – összeomlása?
Rengeteg új ügyfelet és komoly szemléletváltást. Kezdem az utóbbival: ma már a lakossági részvényforgalmunk csupán negyede történik a BÉT-en jegyzett papírokkal, 75 százalékban külföldi kibocsátók részvényeivel kereskednek az ügyfelek. Ez nagyon masszív átrendeződés, hiszen 4-5 éve szinte csak hazai papírokból válogattak. Most is főleg az amerikai részvénysztorik tartják fenn az érdeklődést, markáns a tengerentúli részvények súlya, közülük leginkább az Apple, Tesla, Nio kedveltek és ismertek. 2020 márciusában rengeteg új ügyfél nyitott számlát a KBC-nél, és az évekig passzív befektetők jelentős része is újra aktivizálta magát. Ez a hullám közel 4 hónapig tartott, közte volt olyan hónap, amely annyi számlanyitást hozott, mint máskor egy teljes év. A lecsengést követően is kismértékű növekedést látunk az új számlanyitásokban. Hogy ők a teljes piacot tekintve új ügyfélnek tekintetők, nehéz megbecsülni, csak annyit láthatnak a szolgáltatók, hogy befizetés vagy értékpapír-transzfer történik. Szolgáltatók között mi szerény mozgást látunk. Az új ügyfelek pedig minden korosztályt lefednek.
Fotó: Kallus György
Az amerikai és általában a külföldi piacok népszerűségéhez az is kell, hogy a kötési díjak alacsonyan maradjanak. Egyetért?
Egyértelmű versenyelőny, ha egy szolgáltatónak ez sikerül. Anyacégünkön keresztül tudjuk is ezt biztosítani, tehát a devizakonverzió költségét leszámítva nem drágább Tesla részvényt venni, mint például OTP-t. De önmagában nem biztos, hogy elég az alacsony kereskedési költség. A visszajelzések alapján egy brókercég akkor népszerű Magyarországon, ha magas minőségű szolgáltatást nyújt, vagyis kellőképp széles az elérhető befektetési paletta. Nálunk a human touch is lényeges, sok ügyfelünk igényli a brókeri szolgáltatást, illetve a személyes vagy telefonos ügyfélszolgálatot.
Hogyan alakulnak a kereskedés költségei jövőre? Egy diszkontbróker nemrégiben új tulajdonoshoz került, mennyiben teremt ez új helyzetet a piacon?
Erős a verseny a hihetetlen árakat kínáló, bár nem teljesen ugyanazon szolgáltatást nyújtó globális riválisoknak köszönhetően. Én kizárnám a kereskedési díjak, jutalékok drágulását, inkább egy szerényebb csökkenést tartok valószínűnek. Még nem látjuk, mit hoz a Random Capital felvásárlása, személyes véleményem az, hogy a korábban látott diszkont modellt kivezetik és előbb utóbb egységes árazás következik.
Mennyire fontos az ügyfeleknek, hogy banki háttere legyen a brókercégeknek?
Ez többségüknél az egyik legfontosabb szempont a szolgáltató-választásnál. Ezt az elérhető tőkepiaci termékkínálat követi és legalább ennyire lényeges a digitális megoldások megléte. A kereskedési díjak csak ezután következnek, s lényeges a befektetővédelmi szabályozás kérdése is. A magyarországi kártalanítás felső limitje 100 ezer euró (lépcsőzetes önrésszel), sok hazai befektető ezt is figyelembe véve osztja szét a pénzét a szolgáltatók között. De gyakori a TBSZ és normál számla szerinti bontás is. Az ügyfelek nálunk átlagosan 2 darab TBSZ-el rendelkeznek. Összesen 25 százalékuknak van ilyen típusú számlája, de a kezelt összvagyon több mint fele TBSZ-en van.
Mit hozhat a megugró infláció? Még inkább előtérbe kerülnek a reáleszközök, s köztük a részvények?
Láthatóan a hazai befektetői közeg is elemzi ezt az új helyzetet, hogy rövidtávon hogyan érdemes lereagálni a folyamatokat, venni kell, vagy eladni. Úgy látom, szükség van kamatemelésekre, hűteni kell a gazdaságokat, hiszen jelentős az inflációs kockázat. A fő kérdés persze az, hogy le lehet-e lassítani az inflációt, ha igen, akkor biztosított az egészséges környezet a tőkepiacoknak: visszaállhatna a normálisnak tekinthető 2-3 százalékos hozamszint az amerikai kötvényeken és e mellett megmaradna a növekedési esély a részvénypiacokon. Tartósan magas infláció viszont további kamatemeléseket tesz szükségessé, megdrágítva a tőkeköltséget, ami már negatív a részvényekre nézve, én a határvonalat e kérdésben a 4-5 százalékos 10-éves amerikai kötvényhozam szintnél húznám meg. Akárhogy is lesz, fél-egy éven belül kiderül. Ha nem sikerül kordában tartani az inflációt, képtelenség lesz elkerülni a korrekciót a tőzsdéken. Utóbbi forgatókönyv sokaknak meglepetést hozhat, könnyen kiderülhet, hogy nem minden long pozíció ülhető ki a veszteség realizálása nélkül, bár ez 2008 óta szinte kivétel nélkül igaz volt.
A hírek szerint egyre több Amerikában az újonc a befektetők között, többségük egészen fiatal. Lehet, hogy már itthon is érdeklődnek a tőzsdei befektetések iránt akár még a 18 év alattiak is?
Ezt biztosan meg tudom erősíteni, például a fiam is letöltötte a KBC applikációt és naponta figyelemmel kíséri a Tesla árfolyamának alakulását. Helyes dolog, hogy a szülők megtakaríthatnak olyan formában, hogy annak kedvezményezettjei a gyerekeik (lásd Babakötvény), de azt gondolom 18 év alattiaknak értékpapírszámlát nyitni nem jó ötlet. Egyszerűen kétséges, hogy a transzparencia megvalósítható legyen egy ilyen számlán, azaz, hogy vajon a gyerek vagy valójában a szülő kereskedik rajta.
A magyar lakosság direkt részvénykitettsége még 1000 milliárd forint alatt van, pedig idén csak önmagában az árfolyamok emelkedése jelentősen dobott ezeknek a részvényeknek a piaci értékén. Külföldi példák alapján ez arányaiban mégis kevés. Miért?
Közrejátszik vélhetően a befektetési alapok elszívó szerepe. Emellett pedig az, hogy a hazai lakosságnak sokáig egyszerűen nem volt akkora pénzügyi vagyona, amely lehetővé tett volna akkora kockázatvállalást, amelybe belefér az egyedi részvények tartása. Sajnos az is visszatartó erő lehet, hogy az elmúlt 20 évben nem láttunk igazán nagy horderejű kibocsátást a BÉT-en. Ugyanakkor az ügyfelek többsége azért jön a KBC-hez, hogy részvényt vagy tőke típusú eszközt vásároljon. Ennek eredményeképp az állomány 60-70 százaléka közvetlen részvénybefektetés, és ez az arány évek óta konstans. Egyébként az ügyfeleink kifejezetten kedvelik az amerikai mém-részvényeket (AMC, Gamestop) és a magyar midcapekben is szívesen kereskednek. Nem kevés példa volt már rá, hogy elképesztő ötletek alapján választottak befektetést és többségében nekik volt igazuk.
Az ETF-ek mennyire keresettek a KBC ügyfelek között?
Elsősorban az index és a kriptó-ETF-ekre látunk érdeklődést. Utóbbinak talán az az oka, hogy szerényebb összeggel is fel lehet venni kitettséget a kriptopiacon, hiába 60 ezer dollár egy kevesebbel is be lehet szállni. A népszerűségi sorrend az S&P 500, az egyik bitcoin és az MSCI index ETF-jei.
Idén milyen ügyfélportfólió volt a legsikeresebb?
Jelentős vagyont keresett nálunk, aki a Covid pandémia legelején helyesen felmérte, hogy mely cégek és szektorok lehetnek ennek a sajnálatos történésnek nyertesei a tőkepiacon. Több biotechnológiai társaság részvényeiből vásárolva, kiugróan magas hozamot tudott néhány ügyfél elérni. A legnagyobb állománnyal rendelkező KBC-ügyfelek pedig egyértelműen az amerikai piacot választották, jelentős technológiai kitettséggel. Az ügyfeleinek döntő többsége a rövid távon elérhető hozamokat igyekszik levadászni, sokan kedvelik a rendkívül kockázatos deviza-ügyleteket is.
Kevés szó esik itthon a KBC csoport egy másik tagjáról, a Patria Finance-ról.
Ők az intézményi szegmensben vannak csak jelen Magyarországon, és a magyar mellett a cseh és a lengyel tőzsdéken teljesítik az intézményi ügyfelek megbízásait. A BÉT forgalmat tekintve a Patria piaci részesedése 5-6 százalékos, velünk együtt ez összesen 8-9 százalék.
Az üzletkötések megoszlása platform szerint hogyan néz ki?
Tavaly jöttünk ki a mobilappunkkal, amit az ügyfelek 80 százaléka letöltött és így a tranzakciók fele már mobilról érkezik, nem várt sikerként tekintünk erre.
A nagy kérdés persze az, hogy mi a nyerő stratégia 2022-ben?
Indexek megvásárlása helyett előtérbe kerülhet a részvények/szektorok közötti szelekció. Időtálló befektetésnek gondolom azt, ami a zöld energiával kapcsolatos, még olyan környezetben is, amikor a tőzsdeindexek alapvetően stagnálnak, vagy lefelé csorognak. De kétségtelenül nehéz okosnak lenni, az inflációs kockázatok emelkednek, a kötvényhozamok is felfelé tartanak, de historikusan még mindig alacsonyak, reálhozamot pedig messze nem biztosítanak az adósságpapírok.
