Egy ponttal, 34 pontra csökkent a hazai lakosság pénzügyi tudatosságát és megtakarítási hajlandóságát mérő, az OTP Bank által vezetett úgynevezett öngondoskodási index – derül ki a pénzintézet idei kutatásából, amelyet 1500 aktív banki ügyfél megkérdezésével állítottak össze.

Kovács Antal, az OTP vezérigazgató-helyettese a csütörtök reggel tartott online sajtóbeszélgetésen a kutatás kapcsán kiemelte, hogy

a megkérdezettek szándékára és megtett lépéseire egyaránt reflektáló pontszám az elmúlt évtizedben 38 és 32 szélső értékek között ingadozott, és két évvel ezelőtt például hajszálra ugyanezen a szinten állt.

Továbbra is jellemző, hogy szándékunkat tekintve szívesen növelnénk a megtakarításainkat, ám a tettek mezejétől végül sokan visszarettennek.

Mindez a beszélgetésen részt vevő Dúll Andrea, az ELTE környezetpszichológiával foglalkozó professzora szerint azt igazolja, hogy milyen lassan változik a racionális megfontolásokból, viselkedési mintákból és érzelmekből összeálló, attitűdnek nevezett társadalmi beállítódás.

Kovács Antal

Rendkívül stabil volt a pénzügyi megtakarítással rendelkezők aránya is a pénzügyi világválságtól a világjárványig terjedő 10 esztendőben. Az idei 40 százalékos mérték a tavalyival egyezően azonban az eddigi legalacsonyabb mutató, ami nem túl szívderítő, ám olyan szempontból pozitív, hogy ezek szerint kevésbé rázta meg a lakosságot a pandémia, mint a 2008-as pénzügyi krízis, amelynek hatására 2011-ben elérte az 53 százalékot a pénzügyileg tudatos magánbefektetők hányada.

Apropó járványhatás, az előző évhez képest a felmérés szerint az idén 35 százalékról 27-re esett szerencsére azok relatív száma, akiknek a pandémia miatt romlott az anyagi helyzete. Tizenegy százaléknyian pedig – a 2020-as 2 százalékkal szemben – javulásról nyilatkoztak az anyagiakat tekintve.

Nem változik viszont látványosan a lakosság negatív hozzáállása a lekötött betétekkel és értékpapírokkal szemben, hiszen a kiadáscsökkentésnek köszönhető megtakarításaik oroszlánrészét még mindig otthon, folyószámlán és látra szóló betétekben tartják a legtöbben. Bár a párnacihában takarékoskodók aránya 2 százalékponttal, 45 százalékra süllyedt.

Ami viszont rendkívül kedvező, hogy a más országokban megfigyelt úgynevezett bosszúköltés, amely azt a jelenséget fedi, hogy az emberek csak azért is – kerül amibe kerül – be akarják pótolni a járvány miatt elmulasztott élményeket, hazánkra nem jellemző.

Kovács Antal szerint amúgy a fiatalok hozhatják el a változást, hiszen a különböző applikációknak köszönhetően körükben megfigyelhető a pénzügyi tudatosság növekedése. Dúll Andrea hozzátette, a gyerekek sok esetben „visszataníthatják” szüleiket is a financiális technikák terén.