A korábbi bejelentésekhez képest nagy fordulat, hogy Petykó Zoltán távozik, míg ön maradt az ENEFI-ben. Mi változtatta meg a döntését?

Mondhatom, hogy kényszerhelyzet volt, de mára nemhogy megbékéltem vele, hanem kifejezetten feltölt, hogy két új szerelemprojekten is dolgozhatok. Petykó Zoltán érkezése a cégbe exit lehetőséget teremthetett volna számomra, akkor úgy tűnt, hogy ez a döntés a cég és a befektetők számára is kedvező. Ám az, hogy Petykó Zoltán tervei rajta kívül álló okok miatt megbicsaklottak, új helyzetet teremtett. Egyelőre nincs a láthatáron új befektető, nincs, aki vigye a cég ügyeit, így ismét rám irányult a figyelem.

Hogyan változik Petykó távozásával a menedzsment?

A lemondással az igazgatóság négytagúra csökkent, de a működése így is biztosított. A napi működés semmit sem változik. Paksi Piroska felelős a síaréna átalakításáért.

Hogyan néz most ki a tulajdonosi szerkezet?

A legnagyobb tulajdonos én vagyok több mint 5 millió részvénnyel az összesen 16,6 millió papírból. Egy jelentős mennyiségű részvényhez nem társul szavazati jog, az eredményből azonban jogosult részesedésre. Ezek a H-sorozatú részvények, amelyeket két év várakozás után most sikerült bevezetni a tőzsdére.

Petykó Zoltán távozásával egy időben kikerültek vagyonelemek a cégből, miközben az energetikai portfólió is kifulladóban van. Mi maradt?

Zömmel az ingatlanok kerültek ki, és való igaz, hogy 2022 végén az utolsó nagy, még aktív energetikai projekt, a józsefvárosi is lezárul. A fókusz most az eplényi síarénára terelődik, az az elsődleges cél, hogy egy négy évszakos működésű parkot hozzunk ott létre.

Energetikai, majd vagyonkezelő cégből turisztikai központú társasággá válik tehát az ENEFI?

A stratégiában most első körben valóban a turisztikára terelődik a hangsúly. A síaréna egy nagyon értékes projekt, amely további befektetésekért, fejlesztésekért kiált. Egy világviszonylatban is egyedülálló, jól marketingelhető és pénzügyileg rövid idő alatt megtérülő projektet tervezünk, amelynek a legfontosabb eleme egy csúszda. Terveink szerint a világ legnagyobb, nagyjából 1700 méter hosszú, 175 méteres szintkülönbségű vízi csúszdája épül Eplényben. Nemcsak azért lesz egyedülálló, mert ez lesz toronymagasan a leghosszabb a világon, hanem azért is, mert számtalan élményelem tarkítja majd a rájdokat, és azért is, mert nem kell felgyalogolni a csúszda indítóállomásához, négyüléses felvonó fogja a csúszdázókat és a fánkokat felszállítani a hegyre.

Kinek a tulajdonában van az ingatlan?

A területet, amely állami tulajdon, az eplényi önkormányzattól béreljük, a szerződés még tíz évre szól, de igyekszünk majd meghosszabbítani.

Az időtényező nem jelent ez esetben kockázatot? Mekkora összeget igényel a beruházás, és milyen megtérüléssel számolnak?

Az üzleti modellben három, egy base case, egy best case és egy worst case szcenárióval is számoltunk. A beruházás 3,2 milliárd forintot igényel, amelynek 50 százaléka a csúszdatest, a többi pedig a szerkezetek, hidraulikai eszközök, kiszolgálólétesítmények. A projekt képes lehet éves egymilliárd forint feletti tiszta készpénz előállítására és rendkívül rövid idő alatti megtérülésre. Minderről részletes üzleti tervet tettünk közzé a tőzsde honlapján is. A független szakértő diszkontált szabad cash flow módszerrel a projekt sajáttőke-értékét a befektetett tőke súlypontjának időpontjára diszkontálva mintegy 4,8 milliárd és 7,3 milliárd forint közé becsülte a base case alapján, 6,3 milliárd körül mozogva legnagyobb valószínűséggel. A projekt értékét összehasonlító piaci módszerrel 7,2 és 10 milliárd forint közé tette. Hogy a kisbefektetők számára is fogyaszthatóvá tegyük ezt az információt, a jelenlegi egy részvényre jutó saját tőke 300 forint körül mozog. A csúszdaprojekttel további 480 forint részvényenkénti értéket tervezünk teremteni, úgyhogy nyugodtan mondhatjuk, a beruházás nemcsak turisztikai szempontból, hanem az ENEFI szemszögéből pénzügyileg is jelentős lépés.

Fotó: Simon Móricz-Sabján

A tervekben éves szinten százezer vendéggel számolnak. Nem optimista ez a várakozás?

Érdemes ezt a számot összehasonlítani azzal, hogy az eplényi sípályán egy téli szezon alatt – amely három hónapig tart – 75 ezer ember fordul meg. Ehhez képest a csúszda több mint hét hónapon át üzemelhet, kihasználva a sípálya infrastruktúráját, például a felvonókat, a hat vendéglátó egységet, a vízellátó hálózatot stb. Ez óvatos várakozás, tekintettel arra, hogy a világon egyedülálló csúszdaparkról van szó, joggal számíthatunk arra, hogy nagy lesz az érdeklődés a külföldiek részéről is. Elkezdtünk felépíteni egy olyan vállalatirányítást, amely képes a projekteket négy évszakos üzemben hasznosítani. A sípálya és a csúszdapark mellett a többi között egy bringaközpont is lesz, egy terepfutó és egy meditációs bázist építünk ki, azaz igyekszünk minél hatékonyabban kihasználni a helyszín adottságait. A hozzánk látogatókat eddig nem tudtuk szálláshellyel kiszolgálni, ezt várhatóan jövő nyártól egy glampinggel meg tudjuk oldani, amelyben a hagyományos glampingsátrakon kívül tervezünk egy valódi lombházas és egy fák közé kifeszített, a levegőben álló sátras-függőágyas szekciót. Látható, hogy nagyon komplex fejlesztésben gondolkodunk, amelyben az egyes elemek integrálódnak a nagy egységbe.

Hogyan néz ki a csúszdaprojekt finanszírozása?

Azzal számolunk, hogy nagyjából 1,5 milliárd forintot önerőből elő tudunk teremteni. A szükséges forrás fennmaradó részének, mintegy 1,7 milliárdnak a megszerzésére több lehetőség is van. Gondolkodunk azon, hogy esetleg a síarénán keresztül vonjunk be tőkét akár egy private equity befektetőn keresztül, de ez esetlegesen csak a diverzifikáció miatt jöhet szóba. Kiváló banki kapcsolataink vannak, több hitelezővel is tárgyalunk, így akár tisztán banki forrásból is megoldható a finanszírozás.

Évek óta jelentős összegű követelések miatt folynak perek Romániában. Ezeknek az összegeknek a beérkezésére nem lehet számítani?

Továbbra is mintegy 14-15 milliárd forintnyi peres követelésünk van. A marosvásárhelyi projekt esetében már megítélték az 1,2 milliárd forintos kártérítést a hitelező csoportnak, ebből az ENEFI csoportot 77 százalék illeti meg, és most a nagyjából ezzel azonos összegű kamatokért indítottunk harcot. A gyergyószentmiklósi projekt esetében egy-két éven belül várunk hasonló döntést, hiszen jogalap tekintetében már nyertünk, és jelenleg a tőkéről vitatkozunk, majd a romániai jogi sajátosságok miatt a kamatokért is külön harcba kell majd szállni.

Van realitása annak, hogy a székelyföldi kisváros ki tud majd fizetni 26 millió eurónyi összeget?

És az csak a tőkekövetelés, amelyet majd megfejel a késedelmikamat-követelésünk. Valójában nem feltétlenül csak készpénzre számítunk, megtörténhet, hogy több ezer hektárnyi erdőnk is lesz. Korábban a prefektúra is kifejezte segítő szándékát, vélhetően a román állam is besegít majd. Ez egy maratoni küzdelem, de nem mondunk le a követeléseinkről.

A csúszdapark mellett milyen projekteket terveznek?

A csúszdaparkprojektet már az idén megkezdtük volna, de uniós források után szaladgáltunk, sikertelenül. Ilyen megtérülési potenciál mellett azonban nem érdemes tovább várni, azonnal nekilátunk a tervezés és engedélyeztetés folyamatának, 2022 tavaszán tervezzük megkezdeni az építkezést, és a 2023-as szezonban már üzemelhet a projekt. Van ugyanakkor még egy álmunk, amelyet szeretnénk megvalósítani: Európa első termálvizes bázisra alapuló, egy hektárt meghaladó vízfelületű hullámmedencéjét szeretnénk megépíteni Csomádon. Ebben óceáni minőségű és nagyságú hullámokat lehet mesterségesen generálni a szörfösök számára.

Lenne kereslet Magyarországon ilyen jellegű szolgáltatásra?

Nehéz elhinni, de a szörfözés a legdinamikusabban fejlődő sportágak egyike. Normál esetben azonban csak az óceáni vizeken lehet művelni ezt a sportot, így Európában eleve szűkösek a lehetőségek, miközben a sportolók száma hatványozottan nő. Minderre valós alternatívát kínál a hullámmedence, ráadásul kellemes hőmérsékletű termálvízben. Svájcban, a Mont Blanc lábánál idén tavasszal adtak át egy ilyen medencét, és telt házzal üzemel. Figyelemmel arra, hogy a magyar szörfközösség létszámát tekintve meglehetősen kicsi, elsősorban külföldi vendégekkel számolunk kezdetben, de személy szerint nekem hatalmas kihívás lenne az is, hogy elindítsuk Magyarországon a szörfösök képzését. Onnan indulunk ki ugyanis, hogy a magyar szörfszövetség semmilyen diskurzusban sincs a magyar szörfösökkel, ugyanakkor a szörfözés 2020 óta olimpiai sport. A projekt közel 10 milliárd forint beruházást igényel, ehhez már érdemi támogatásokra, EU-s forrásokra is szükségünk lenne.

A rövid távú tervekre visszatérve, a befektetők 2012 óta várják a perek lezárását, bízva abban, hogy a megnyert összeget vagy annak egy részét szétosztja a menedzsment. A beruházási tervek mellett lehet bármilyen részvényesi juttatással számolni?

Sokféleképpen lehet pénz juttatni a részvényeseknek. Az elsődleges célunk az, hogy értéket teremtsünk, ezért a növekedésre összpontosítunk. Biztos vagyok abban, hogy a megvalósuló befektetéseink képesek lesznek olyan mennyiségű készpénzt termelni, amelyből futja akár osztalékra, akár újabb értékteremtő beruházásokra is.