Magyarországra támadt az uniós biztos, aki pénzt mosott, és belekevert egy nagybankot is

Elérte Didier Reynders korábbi uniós biztos dagadó pénzmosási botránya a holland ING óriásbank belga leányvállalatát, a brüsszeli ügyészség eljárást indított ellene is. Erről az MTI számolt be, a Le Soir belga napilap információit továbbítva. A lap szerint az ING Belgium volt és jelenlegi vezérigazgatóját gyanúsítottként idézték be kihallgatásra, és a bank más vezetőit is már meghallgatták.

Reynders, akinek a neve Magyarországon is jól ismert, mivel rendszeresen bírálta a budapesti kormányt, 2019 és 2024 között volt az Európai Unió igazságügyi biztosa volt, amikor az Európai Bizottság elnöke ugyanúgy Ursula von der Leyen volt, mint most. 

A belga korrupcióellenes szolgálat azért vizsgálódik, mert miközben Reynders – aki korábban is magas kormányzati pozíciókkal rendelkezett – 2008 és 2018 között csaknem 700 ezer eurót helyezett el számláján, amelyet a belga ING-leány vezetett, és a bank csak 2018-ban kezdett érdeklődni a pénz eredetét illetően, majd 2023-ig várt, mielőtt jelentést küldött volna a pénzügyi információfeldolgozó egységnek.

Renyders ellen napokkal azután indult el a vizsgálat, hogy lejárt EU-biztosi megbízatása. A Le Soir akkor azt jelentette, hogy Reynders pénzmosása a gyanú szerint a belga lottóhoz kötődik, az AP pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy 

Reynders ellen egyébként már korábban, 2019-ben is indult vizsgálat korrupció és pénzmosás gyanújával (olyan ügyekben, mint a kinshasai belga követség építése stb.). Ártatlanságát hangoztatta, az ügyészek pedig végül ejtették a vádakat, mivel ötéves biztosi megbízatása alatt diplomáciai mentességet élvezett.

Az események más fénybe helyezik Reynders visszatérő bírálatait a magyar kormánnyal szemben. 

Didier Reynders a korrupció és a jogállamiság miatt ostorozta Budapestet, miután főhivatalnokként pénzt mosott a gyanú szerint

A biztos Magyarország uniós pénzei visszatartásának egyik hivatalos brüsszeli „főindoklója” volt: évekig rendszeresen kritizálta a magyar kormányt a többek közt a jogállamiság, a korrupció, a média- és akadémiai szabadság, valamint az LMBTQ+ közösség jogainak helyzete kapcsán, és hangsúlyozta hogy az EU-finanszírozást feltételekhez kell kötni, továbbá elítélte a demokratikus értékek csorbítását.

Erről elég egy néhány hónappal a 2022-es magyarországi választások előtt született tudósítást idézni, amikor a háromnapos látogatáson Budapesten tartózkodó uniós biztos Márki-Zay Péterrel, az ellenzék akkori közös miniszterelnök-jelöltjével és Karácsony Gergely főpolgármesterrel találkozott.

A Hungary Today szerint

• elmondta, hogy a cél egy „jogállamisági kultúra megteremtése Európában”, és ha más nem, akkor legalább olyan törvények megkérdőjelezése, mint Magyarország civil szervezetekről szóló jogszabálya, az egyetemi reform, vagy a „homofób gyermekvédelmi törvény”. Az utóbbi szerinte nemcsak diszkriminatív, hanem ellentétes is az Európai Unió azon jogszabályaival, amelyek a különféle sajtótermékek szabad terjesztését garantálják.
• A biztos úgy vélte, Magyarországon az eltérő szexuális irányultságú személyek egyértelműen diszkriminációt szenvednek el.
• Meggyőződését fejezte ki, hogy a magyar szabályozás ellentmond az Európai Unió szabadságra vonatkozó alapelveinek, és hozzátette: szeretné, ha a szóban forgó törvényt módosítanák.

Reynders, a liberális Reformista Mozgalom politikusa uniós biztosi kinevezéséig 1999-től folyamatosan töltött be többféle miniszteri posztot a belga kormányokban, pénzügyminiszter például hat különböző kabinetben volt. Az Európai Bizottságban 2023-ban Ursula von der Leyen a versenyjog, monopóliumellenes ügyek, állami támogatások és fúziók ellenőrzéséért felelős biztos területét is Reyndersnek adta Margrethe Vestager távozásakor.