Régről datálódó, de fontos határidő a Mol és az OTP Bank szempontjából ez év július 11.: a két kibocsátó közt érvényes megállapodás szerint aznap véglegesen lejár a még 2009. április 16-án megkötött részvénycsereügyletük. Most az a kérdés, fenntartják a jelenlegi állapotot, azaz kisebbségi tulajdonosai maradnak egymásnak, vagy más tervük van az akkor még megegyező, de mára nagyon eltérő piaci értéket képviselő részvénycsomagokkal.
Mint ismert, a 2009-es részvényswap alapján az OTP Bank 24 millió darab részvényét cserélte el 5 010 501 darab Mol-papírra (az olajtársaság részvényeit azóta feldarabolták, így most a darabszám nyolcszorosával kell számolni). A megállapodás szerint a végső lejáratáig bármelyik fél kezdeményezheti a tranzakció készpénzes vagy fizikai kiegyenlítését, mindketten rendelkeznek visszavásárlási joggal. További magyarázattal a Mol éves jelentése szolgál, amely szerint
a szerződés elszámolást tartalmaz a részvényárak relatív mozgásának függvényében, mely történhet részvényben vagy pénzbeli elszámolásként is.
A 2009-es csere bejelentésének napján az érintett OTP-részvénycsomag piaci értéke 62,4 milliárd forint volt, a Molé pedig 56,3 milliárd (a különbözet lehetséges magyarázata, hogy korábban állapították meg a tranzakció részleteit). Mára viszont a Molnál lévő OTP-pakett 264 milliárd forintot ér, a bank által birtokolt olajpapírok pedig 111 milliárdot – tehát elméletileg a Molnak érdekében állhatna, hogy kezdeményezze a pénzbeli elszámolást, és zsebre tegyen 153 milliárd forint különbözetet, de az elemzői vélemények szerint nem fog így tenni.
A kifutó swapszerződést viszont rendezni kell, ha másért nem, a nagyra nőtt értékkülönbözet miatt. A Mol-részvények elidegenítése egyébként akkor azt a célt szolgálta, hogy az olajtársaság sikerrel akadályozhassa meg az ellenséges felvásárlási kísérleteket, amivel előbb az OMV, majd a Szurgutnyeftyegáz próbálkozott.
Kerestük a két társaság sajtóosztályát, hogy mikorra várhatók a kérdésben ügydöntő igazgatósági határozatok, de lapzártánkig nem érkezett válasz a Moltól, az OTP pedig jelezte, hogy e témában nem kívánnak nyilatkozni.
Nem így Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari szektorelemzője, aki a VG-nek elmondta: egyik társaságot sem fenyegeti ellenséges felvásárlás veszélye, így a felek a részvénycsomagok visszacseréléséről is dönthetnének, de sokkal valószínűbb a hosszabbítás. Részvényesi szempontból a legelőnyösebb az adott mennyiségek bevonása lenne, de erre minimális esélyt sem lát az Erste szakértője.
Érdekesen alakult egyébként az kérdése, az idénre tervezett kifizetésekkel együtt 2009-től a Mol 42,6 milliárd forint osztalékot fizet(ett) az OTP Bank részére, és nagyságrendileg hasonló összeget (43,75 milliárd forintot) kap vissza ugyanezen jogcímen, tehát osztaléksoron nincs nyertese vagy vesztese a csereszerződésnek.
