„A dühös medve éve” – címmel adta közre az Equilor Befektetési Zrt. aktuális helyzetértékelését kedden. A cím egyben utal arra, hogy a tőzsdék most már egyre inkább medvepiaci tartományban vannak, miközben az energiaárak emelkedése recessziót okoz a gazdaságban, ami megint csak kedvezőtlen a piacra nézve is. A medve az eső trendeket jelzi a tőzsdén, azonban most egy másik hasonlat is előtérbe került: az orosz medve, amely a jelenlegi gazdasági és piaci helyzet egyik döntő tényezője.
A legfontosabb termék a piacokon most a földgáz, amelynek ára Európában sokszorosa az amerikainak, miután ez a termék nem könnyen szállítható a földrészek között, komoly infrastruktúrát igényel, így lassan egyenlítődik ki az ár. Mindazonáltal Török Lajos vezető elemző optimista, miszerint főleg a visszafogott fogyasztás miatt most már csökkenő trendben van a gázár: az egyik forgatókönyv szerint megawattóránként 150–170 eurón stabilizálódik a gázár, ami még nagyon magas, de már túlélhető.
Egy optimistább forgatókönyv, miszerint bővül a kínálat, az ár 50 euró megawattóránként környékére csökkenne, ez már mindenkinek kibírható, ugyanakkor van egy rendkívül negatív forgatókönyv is, szerencsére kis valószínűséggel: 400 eurós gázár mellett összeomló gazdaságok. Ez a helyzet ugyanakkor önmagát számolná fel, hisz 400 eurón alig lenne kereslet a gázra, hisz senki nem bírja el ezt az árat, így az ár óhatatlanul visszaesne orosz gáz nélkül is.
Ami Amerikát illeti, ott sokkal jobb a helyzet, hisz a gázár az európai töredéke, ott nincs az a fajta válság, ami nálunk. Persze az ott is jelentős, a közben alacsony, de ebben nagy a jelentősége annak, hogy a pandémia idején túlzott osztogatás zajlott, mind jegybanki, mind kormányzati szinten, így sokan még az ingyenpénzből élnek, nem jelennek meg a munkaerőpiacon,
A Fed így most már kénytelen gyors kamatemelési ciklust folytatni, ennek eredményeként 4 százalék fölé fog kerülni az alapkamat, és 2023-ban jó eséllyel ott is marad, ez pedig most beárazódik az amerikai államkötvények hozamába, ami pedig a dollárt erősíti.
Az európai helyzetet az is rontja, hogy túlfűtött helyzetben érte a kontinens legtöbb országát a háború és az elszálló gázárak okozta sokk, így az infláció is gyorsan ugrott meg. Az Európai Központi Bank (EKB) is kénytelen volt emiatt megkezdeni az erős kamatemelési ciklust, bár, hogy ez meddig tart, az még sokkal bizonytalanabb, mint a Fed esetében.
Az energiaárak emelése strukturális változásokat fog kikényszeríteni, ahogy a 70-es években is, és ez természetesen Magyarországot is érinti. Újra elsődleges lesz az energiatakarékosság, az iparban is nőnie kell az energiahatékonyságnak és a megújulók szerepének, a gázválság elhúzódása esetén pedig értelemszerűen a gázt – amennyire lehetséges –, más energiaforrással kell kiváltani.
Ami a piacokat illeti, az elemző a részvénytőzsdéket nézve pesszimista: akár short pozíció felvételét is indokoltnak tartja a Nasdaq vagy akár a DAX esetében. A hazai piacon
az OTP-vel kapcsolatban is pesszimista a különadók, a háború és a magas kamatok miatt, ami visszafogja a hitelezést.
A Mol esetében ugyan jók a működési feltételek, de itt is van egy extraprofitadó, emellett az INA-botrány is okozhat még problémákat. A Richter sokkal jobb helyzetben van: bevételei nagy része az erősödő dollárban érkezik, csak a Vraylar 31 százalékát adja a bevételeknek. A Telekom esetében a probléma ugyancsak az extraprofitadó, emellett az osztalékpolitika hiánya.
Buró Szilárd, az Equilor pénzügyi innovációs vezetője a devizapiacokat értékelte. A forint esetében a 400-as szint a kritikus, ennek egyre inkább a gyenge oldalán vagyunk,
ezt a trendet szerinte csak az uniós források megérkezése fordíthatná meg.
Jelenleg mind a gázár magas szintje, mind a dollár emelkedő trendje gyengíti a forintot, ráadásul az MNB se emelheti akármeddig a kamatot, hisz már így is jóval magasabb, mint a régió más országaiban.
Ami a svájci frankot illeti: egyelőre szakadatkan az erősödés, és most már ráadásul minimális kamatot is kapnak rá a befektetők, nem negatív már a kamat. Az angol font ezzel szemben zuhanórepülésben van, ami megalapozott, hisz ott is jelentős fizetésimérleg-hiányt okoz az ugyanakkor a Brexit összes kedvezőtlen hatása is egyre inkább jelentkezik.
Nagy csapást jelent az árfolyamra a bejelentett adócsökkentési csomag, hisz egy teljesen felborult költségvetést forgat fel még inkább. Mélypontot persze egyelőre csak a dollárhoz képest ütött, az euróhoz képest távolról sem.
A japán jen a legnagyobb zuhanó, de ez teljesen érthető, miután a japán jegybank nem emel kamatot, továbbra is negatívan tartja, az infláció is mérsékelt más országokéhoz képest, így aztán egyre nő a jen és más devizák hozama közti rés.
