Az előzetes adatok szerint az S&P 500 indextag vállalatok második negyedévi részvény-visszavásárlásai mintegy 19 százalékkal csökkentek az első negyedévhez képest, mivel nőtt az aggodalom, hogy a gazdaság jelentősen lelassulhat. A vásárlásokra szánt összeg azonban továbbra is a 2021 második negyedévi szintek felett maradhatott – mondta Howard Silverblatt, az S&P Dow Jones Indices vezető indexelemzője a The Wall Street Journalnak pénteken.
Óriási pénzeket öltek a tőzsdei cégek árfolyam-karbantartásbaRekordösszegben vásárolták vissza saját részvényeiket az amerikai cégek a harmadik negyedévben, az árfolyam kozmetikázására is alkalmas tranzakciókra még a tőkeberuházásoknál is több pénz jutott. |
A szektorok szereplői között azonban egyre nagyobb a szórás, míg a pénzügyi vállalatok a második negyedévben kicsivel több mint felére csökkentették a visszavásárlásokat a 2021-es bázishoz képest, addig az energetikai vállalatok jelentősen megnövelték az erre szánt keretüket.
Az S&P 500 vállalatai által végrehajtott részvény-visszavásárlások az első negyedévben új rekordot értek el, 281 milliárd dollárt elérve, meghaladva a 2018 végi 223 milliárd dolláros és a tavalyi negyedik negyedévi 270 milliárd dolláros korábbi csúcsokat.
A vállalatvezetők, illetve a közgyűlések ez irányú döntéseiben jövőre azonban már szerepet játszhat a múlt hónapban törvénybe iktatott, a részvény-visszavásárlásokra kivetett 1 százalékos új is. A pénzügyi teher január 1-jén lép hatályba, az S&P Dow Jones Indices pénzügyi adatszolgáltató számításai szerint hatása annyi, mint ha a társaságok effektív adókulcsa a jelenlegi 17,56 százalékról 17,95-ra emelkedne.
A visszavásárlási adó várhatóan 74 milliárd dollár szövetségi bevételt hoz egy évtized alatt,
a kongresszusi adóügyi vegyes bizottság előrejelzése szerint. A becslések figyelembe vették annak lehetőségét, hogy a vállalatok az adó hatására megváltoztatják részvény-visszavásárlási terveiket. Ilyen döntés mögött több ok állhat, előfordul, hogy a vállalatok egyszerűen alulértékeltnek tartják a részvények árfolyamát, más esetben pedig a tőkeemeléssel bevont forrásokért cserébe kibocsátott értékpapírok hígító hatását ellensúlyozzák a visszavásárlásokkal.
Ha az adókulcs már idén hatályos, az Apple 877 millió dollárt fizetett volna, miután 87,7 milliárd dollár értékben vásárolta részvényeit a tőzsdén. Az Alphabet–Meta platform párosra 500-500 millió dolláros adófizetési kötelezettség hárult volna.
Elemzők és az adatszolgáltató által megkérdezett vállalatok pénzügyi vezetői szerint az adó bevezetése nem valószínű, hogy a visszavásárlási stratégiákban jelentős változásokat idézne elő. Néhány vállalat azonban azt mondta, hogy hatással lehet a befektetési döntéseire.
