Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke szerdán a kamatemelést jelölte meg az eurózóna elszabadult inflációja elleni küzdelem legjobb eszközeként, miközben elmondása szerint a készpénz felhalmozásáról szóló vita is megkezdődött. 

Az EKB az elszabadult árak ellen küzdve 0,75 százalékra emelte a bankbetétekre vonatkozó kamatlábat és további emeléseket ígért, és vitát kezdett a 3,3 billió eurós (3,20 billió dollár) kötvényállományának csökkentéséről, amely az elmúlt évtizedben a defláció elleni küzdelem öröksége – emlékeztetett a Reuters.

Lagarde a kamatemelést, mint az EKB jelenlegi legerősebb eszközét említett, még akkor is, amikor más döntéshozók nyilvánosan vitatkozni kezdtek arról, hogyan és mikor hagyják abba a központi bank által 2015 óta vásárolt adósságokból származó bevételek egy részének újrabefektetését.

Christine Lagarde, President of the European Central Bank, speaks  during the Institute of International Finance annual membership meeting in Washington, DC, on October 12, 2022. (Photo by Brendan Smialowski / AFP)
Fotó: Brendan Smialowski / AFP

„A hagyományos kamatláb… a jelenlegi körülmények között a leghatékonyabb, a legmegfelelőbb, és az arányossági értékelés alapján, amelyet az eszköztárból való választás során végzünk, az, amelyik valóban a legjobban működik” – mondta Lagarde az Institute of International Finance (IIF) washingtoni rendezvényén.

Az eseményen Klaas Knot holland jegybankfőnök azt mondta, hogy az EKB-nak még legalább két további, egyenként legfeljebb 75 bázispontos kamatemelést kellene végrehajtson, mielőtt elérné a semleges szintet, ahol nem ösztönzi de nem is fékezi a gazdaságot. Knot ugyanakkor arra is felszólította az EKB-t, hogy kövesse a Federal Reserve-t abban, hogy egyes kötvényeit nem pótolja azok lejárata után – ezzel is csökkentve a pénzügyi rendszerben keringő pénzmennyiséget.

„Amint befejeztük az irányadó kamatlábunk normalizálásához vezető utat, elég egyértelmű, hogy eszközvásárlásaink leállításának is az eszköztárunk részévé kell válnia” – mondta a Nemzetközi Valutaalap éves ülésén tartott fórumon.

Francia kollégája, Francois Villeroy de Galhau még kedden késő este New Yorkban azt mondta, hogy az EKB-nak először a bankokat kellene rávennie, hogy fizessék vissza a jegybanktól felvett 2 ezer milliárd eurót, és csak ezután kezdje el csökkenteni kötvényállományát. Lagarde elismerte, hogy a vita erről az úgynevezett „mennyiségi szigorításról” megkezdődött és mint mondta, folyamatban van.