Akár történelmi jelentőségű is lehet a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) szerdai találkozója, a globális termelés 37 százalékáért felelő kartell tagjai a pandémia kitörése óta először csaphatnak nem csak virtuális formában egymás tenyerébe.
A személyes összejövetel szombati híre felbolydulást okozott, és felerősítette a találgatásokat, hogy a napi termelés jelentős csökkentésére kell felkészülni, a kibocsátást egymillió hordóval vághatják vissza a márciusi csúcshoz képest 35 százalékos áreső láttán.
Ilyesmit árazhatott a piac is, kedden a két fő nyersolajtípus jegyzésára 2 százalékkal emelkedett, a WTI ára hordónként 85 dollár fölé nőtt, a Brent pedig 91 dollár közelébe. Igaz, mivel a legtöbb OPEC-tag már most is a kvótája alatt termel, a valóságban csak 400 ezer hordóval csökkenne a kínálat, de volt olyan elemző, aki ezt is elégnek tartja a 100 dolláros olajárak visszatértéhez. A várakozások a bányászat napi 500 ezer és másfél millió hordónyi visszavágása között szóródnak.
A termelés csökkentése mellett a találkozó nagy kérdése, hogyan alakul az OPEC-tagok viszonya Oroszországgal. A jelenlegi információk szerint orosz részről Alekszandr Novak utazik Bécsbe. A volt energiaügyi miniszter, aki most miniszterelnök-helyettes, a legmagasabb rangú orosz képviselő, aki az orosz–ukrán háború kitörése óta Európába látogat. (Novakot az nem szankcionálta, az Egyesült Államok viszont igen.) A jelek szerint a szaúdiak és az oroszok számos dologban hasonlóan értékelik a piaci folyamatokat, egyformán aggasztja őket a globális kereslet lassulása, a kőolajár csökkenése, illetve a dollár látványos erősödése. Emellett az oroszoknak természetesen a termékeikre kivetett és decemberben hatályba lépő szankciók fájnak, és a rubel erősödésének sem örülnek túlzottan az exportőreik.
Akármekkorát is vág az OPEC+, a fejfájás a tengerentúlon borítékolható, az Egyesült Államok a háta közepére sem kívánna a novemberi időközi választás előtt egy nagyobb áremelkedést az olajpiacon, a tartalékaik négy évtizedes mélyponton vannak, de még így sem zárható ki további felszabadítás a stratégiai készletekből. A CNBC előzetesében kitért arra is, hogy az amerikai–szaúdi kapcsolatok sincsenek a csúcson, az egyik demokrata képviselő belengette, hogy egy nagyarányú termeléscsökkentésre a Szaúd-Arábiába történő fegyver- és repülőgépalkatrész-beszállítás felfüggesztésével lenne érdemes válaszolni.
Mindenesetre a kínálatcsökkentést legerőteljesebben az oroszok szorgalmazzák, vagyis olyan piaci környezetben kardoskodnak a még magasabb árak érdekében, amikor egész Európa szenved az energiaár-robbanástól.
Az Ural típus árelőnye még most is jelentős, 24 dollár hordónként, de messze van már az áprilisi extrém szint, amikor 37 dollár volt az árkülönbözet a Brenthez képest.
A Bloomberg kedden publikált jelentése szerint a kartelltagok szeptemberben naponta 29,89 millió hordónyi olajat bányásztak, 230 ezer hordóval többet, mint augusztusban. A növekedés fele Líbiának köszönhető, miután a kormány júliusban megállapodást kötött a tüntetőkkel és a törzsi vezetőkkel a hónapok óta nagyrészt lezárt mezők és exportterminálok újranyitásáról.
