A Magyar Lízingszövetség idei első jelentése bár 2008 óta nem látott, rekordnak számító eredményekről számol be, arról is árulkodik, hogy az elmúlt év kedvezőtlen piaci folyamatai még erre az évre is elkerülhetetlenül rányomják a bélyegüket.
Az idei év első negyedében összesen 196,68 milliárd forintot tett ki a finanszírozott összeg, az előző év azonos időszakához képest jelentős, 19,5 százalékos a növekedés, és ez a legmagasabb érték a pénzügyi világválságot megelőző időszak óta. A hazai lízingpiac szereplői mégsem dőlhetnek elégedetten hátra, mivel a szerződött darabszám 12,5 százalékkal, 15 641 darabra esett vissza. Ez a volumen még a 2016-os eredményt sem éri el, annak ellenére, hogy azóta lényegében megduplázódott a tőkekintlevőség, amely az év elején már elérte a 2042,23 milliárd forintot.
Az egy szerződésre jutó kihelyezés 2021-ben 9,2 millió forint volt, és 2023-ra már 12,5 millió forintra nőtt.
A növekedés elsődleges oka az eszközök árának drámai emelkedésében, a magas kamatköltségekben és inflációban kereshető, amelyek negatívan hatottak a lízingmegoldásokra. A piaci információk alapján az éves kilátások nem túl biztatók: a korábbi évekre jellemző hosszú szállítási határidők miatti csúszások az év második felében már nem jelentkeznek, a felhalmozódott rendelésállomány azonban folyamatosan apad, az új rendelések csökkennek, ezért nemcsak a lízingelt eszközök darabszáma esik tovább, hanem már a kihelyezések értéke is zsugorodhat.
A finanszírozási formák népszerűségét tekintve nem történt az elmúlt hónapokban változás, továbbra is a zárt (43,7 százalék) és a nyílt (34,8 százalék) végű, pénzügyi lízingkonstrukciók uralják a magyar piacot, mellettük az operatív lízing, azaz a tartós bérlet mindössze 10 százalékot tesz ki. Ez utóbbi piac azonban a lízingszövetség által mértnél jóval nagyobb, de sok lízingpiaci szereplő még nem szolgáltatott adatot.
A lízingszolgáltatások célcsoportjait vizsgálva a kis- és középvállalkozások (kkv-k) elsősége 77,5 százalékkal továbbra is megingathatatlan, a nagyvállalatok 14 százalékos részesedése és az állami szereplők piaci súlya szinte elhanyagolható. A lízingcégek portfóliójában már az elmúlt években is a lakossági ügyfelek fokozatos visszaszorulásának lehettünk tanúi (4,7 százalékos részesedéssel), mivel a személygépkocsik robbanásszerű drágulása mellett a kedvezőtlen adózási feltételek is korlátozzák például a tartós bérlet vagy ingatlanlízing választását. Hosszabb távon ugyanakkor a lakossági szegmensben rejlő potenciál Magyarországon sem elhanyagolható, hiszen Európában ugyanez az ügyfélkör körülbelül 29 százalékkal részesedik.
A teljes hazai lízingpiac 74,5 százalékát a jármű-finanszírozás adja, amelyből 49 százalékot a személygépkocsi, kishaszon- és motor, 23,5 százalékot pedig a nagyhaszonjárművek képviselnek. A fennmaradó 25,5 százalékon a további, mezőgazdasági, építőipari, IT- és egyéb eszközök osztoznak. Ez a megoszlás nagyjából megegyezik az európai piacra jellemző arányokkal.
Az új személygépkocsik piacán 3 százalékos növekedést sikerült elérni a finanszírozott összegben, viszont ezzel párhuzamosan nemcsak a volumen, hanem a penetráció, azaz a lízing részesedése is fokozatosan csökkent. Míg ez a korábbi években elérte a 35-40 százalékot, 2021-ben az arány már csak 26,5 százalék volt, 2023-ra pedig 19 százalékra zuhant le. Az egy szerződésre jutó kihelyezés értéke a személyautók esetében két év alatt 6,2 millió forintról 7,9 millió forintra emelkedett
– mondta el Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára. A flottapiacon az előző három év trendjei folytatódtak, ami 2019 óta folyamatos darabszámcsökkenést jelent. 2023 első három hónapjában ugyan magasabb finanszírozott összeget sikerült elérni (19,607 milliárd forintot), mint 2022-ben (14,047 milliárd forint volt akkor ez az összeg), de az új járművek darabszáma mindössze 2677 volt, szemben a tavalyi 2826 darabbal.
Az utóbbi hónapokra jellemző, hogy sok cég az emelkedő árak miatt visszamondta a korábbi rendelését. A retailpiac kishaszonjármű-szegmensében a lízingpenetráció a személygépkocsiknál jóval magasabb, 32 százalékot ért el, köszönhetően elsősorban a lízingszövetség és a Kavosz Zrt. együttműködésében kidolgozott, többször megújított KAVOSZ Lízing MAX+ kedvező kamatozású konstrukciónak, amely minden kkv-k számára elérhető.
Ez az eredmény egyébként még így is elmarad a korábbi évekre jellemző 40 százalék körüli aránytól. Az egy darabra jutó beszerzési ár emelkedése mellett a finanszírozott összeg a tavalyi 13,11 milliárd forintról 16,73 milliárd forintra nőtt, és ez az egyik kategória, amelyben a szerződések száma 5 százalékkal bővült.
