„Meglátásom szerint a magyar gépjárműflotta-piac halmozottan hátrányos az eurózónához tartozó országokkal összevetve, mivel náluk kevésbé emelkedtek az autóárak és a finanszírozáshoz kapcsolódó kamatok. Ebből is ered a jelenlegi megtorpanás, amelyet tovább ront a keresletcsökkenés és a magánszemélyek eltűnése a vásárlói körből. Ami talán pozitív, hogy az eddig érzékelhető, komoly áremelkedés lassan magáll” – magyarázza Penz Tamás a Merkantil Bank flottaüzletágának vezetője. 

A szakember úgy látja, hogy miközben vannak olyan cégek, amelyek az új autó vásárlás kapcsán már mozgolódnak, mások egyértelműen a további kivárásra szavaznak. 

Mivel a gazdaság általános jövőbeni helyzetét sem látni tisztán, nehéz pontos jövőképet adni arról, hogy az autó- és a flottapiacon hova futnak ki a mostani folyamatok. Már csak azért is, mert miközben a gyártók jellemzően minimum másfél éves határidővel vállalják az új autók leszállítását, továbbra is vannak olyanok, akik sem a határidő, sem a későbbi pontos ár kapcsán nem tudnak konkrétumokkal szolgálni.

A forint folyamatos árfolyam-ingadozása és az miatt, gyakorlatilag kikopott az árgarancia a piacról. Mindössze néhány olyan nagy gyártó maradt, aki átvállalja a vevőtől ezt a kockázatot

– mondta az üzletágvezető.

Fotó: Kelemen Gergő

Ezért sokan vannak, akik a felszereltséget tekintve kompromisszumokat vállalva, a raktáron lévő modellek közül választanak, míg mások inkább kivárnak, vagy az ázsiai gyártók, könnyebben elérhető modelljei közül választanak. A piac által évtizedekkel ezelőtt leértékelt dél-koreai márkák mára a fővonalba küzdötték magukat, a megfelelő márkaépítés mellett, és a folyamatosan fejlődő kínai modellek is egyre elfogadottabbá válhatnak.”

Penz Tamás a jelenlegi fő trendek közé sorolja azt is, hogy az úgynevezett túlfutás gyakorlata sem szűnt meg. Amikor a Covid alatti csiphiány miatt a gyártók egyre hosszabb határidővel kezdték vállalni a szállítást, a céges flottaautóknál kényszerűségből általánossá vált, hogy a szerződésben megállapított határidőt kitolva, a megrendelők tovább használták az autókat. Ami azzal is együtt jár, hogy a nagyobb futásteljesítmény miatt a szervizköltség is megnőtt.        

Ez most mindenkinek kényszermegoldás. Nekünk, flottakezelőknek és a partner márkaszervizeket üzemeltető márkakereskedőknek is az egyik szeme nevet, a másik sír.

„Miközben örülünk annak – Folytatta Penz Tamás –, hogy tovább él a szerződés, lehet, hogy jobban járnánk, ha a már kifutott kocsit a most még magas használtautó-árak mellett értékesíteni tudnánk. A márkakereskedő is örül, hogy a szervizbevétele megnőtt, de boldogabb lenne, ha az eredeti üzleti tervének megfelelően az új autó értékesítése növekedne, és az ügyfél az új autó átvétele miatt lehetne elégedett” – tette hozzá. 

Az EU által szorgalmazott elektromos átállás ellenére a magyarországi flottapiacon még nem növekszik érezhetően a villanyautók iránti kereslet. Igaz, a nemzetközi cégek – már csak az anyavállalataik fenntarthatósági elvárásokat szem előtt tartó beszerzési szabályai miatt is – egyre több elektromos autót vásárolnak, de többségében továbbra is a hibrid és a benzines modelleket keresik. Már csak azért is, mert

az elektromos autók még mindig lényegesen drágábbak a hagyományos modelleknél, és jelenleg támogatási rendszer sem segíti az értékesítésüket. 

Ráadásul a villanyautók a teljes üzemeltetési költséget tekintve is kevésbé gazdaságosak, miközben az akkumulátorok hatótávja mellett azt is nagyon meg kell nézni, hogy az adott munkakör autóhasználati elvárásaihoz, futási teljesítményéhez képest mennyire optimális az e-autó. Penz Tamás szerint mindez felértékeli a flottakezelők tanácsadói szerepét, mert amíg korábban a benzines vagy a dízel közötti választásban nem volt nagy különbség, most nagyon nem mindegy, hogy valaki az üzleti folyamatait és pénzügyi elvárásait szem előtt tartva robbanómotoros (esetleg azon belül hibrid) modellt vagy elektromos autót választ.