A norvég állami vagyonalap 374 milliárd korona – 33,8 milliárd dollár – veszteséggel zárta a harmadik negyedévet, a részvény- és a kötvényportfólióján is jelentős árfolyamveszteséget regisztrálva – írja a Reuters az alap keddi közleményére hivatkozva.
Az 1,4 ezermilliárd dollárnyi vagyonával a világ legnagyobb szuverén alapja mínusz 2,1 százalékos hozamot ért el július és szeptember között, mindössze 0,17 százalékponttal meghaladva az általa követett referenciaindex teljesítményét.
A minden eszközosztályt érintő, széles körű visszaesést a makrogazdasági folyamatok, köztük a folyamatosan emelkedő kamatkörnyezet magyarázhatja – nyilatkozta a hírügynökségnek Trond Grande vezérigazgató-helyettes.
A részvények az elmúlt évben más eszközosztályokhoz képest jobban teljesítettek – mondta Grande –, de az alapnak így is volt némi aggodalma, mivel a növekedés „valójában néhány szupernagy amerikai technológiai vállalatra koncentrálódott”.
A vagyonalap kezelője ezzel együtt már nem lát akkora kockázatokat a piacon, mint három hónappal ezelőtt, a magas kamatkörnyezet ugyanakkor még tartogathat kihívásokat a vállalatoknak.
Amikor a kamatlábak ilyen mértékben és ilyen gyorsan emelkednek, nyilvánvalóan lesznek olyan vállalatok, amelyeknek magasabb kamatok mellett kell finanszírozniuk magukat. A kérdés az, hogy mindannyian megfelelő helyzetben vannak-e ehhez a jövedelmezőségüket tekintve
– emelte ki Trond Grande.
Minimális izraeli kitettség
Ami az izraeli–palesztin háborút illeti, a norvég vagyonalap Grande elmondása szerint csak csekély kitettséggel rendelkezik, eszközeinek mindössze 0,1 százaléka – 20,4 milliárd norvég korona – volt az érintett térségben befektetve a konfliktus előestéjén, október 6-án. „Nyilvánvalóan aggasztó az a lehetőség, hogy a helyzet nagyobb és regionális konfliktussá nőheti ki magát” – mondta a közel-keleti háborúval kapcsolatban Grande.
