Ezért fulladt le hirtelen a magyar építőipar: elmagyarázta az ágazat vezetője, hogy mi történt augusztusban
Örülünk annak, hogy ha idén a tavalyi alacsony számot meg tudjuk ismételni, nem ért minket meglepetésként – mondta a Világgazdaságnak Koji László, az Építőipar Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnöke az építőipar legfrissebb számairól. Ahogy beszámoltunk róla, augusztusban váratlanul beszakadt a magyar építőipar: a szezonálisan kiigazított adatok szerint az előző év azonos időszakához képest 13,6 százalékkal, míg júliushoz viszonyítva 11,2 százalékkal csökkent az ágazat teljesítménye. A leglátványosabb visszaesést az egyéb építmények szenvedték el, ahol a termelés volumene 34,8 százalékkal csökkent, ezzel még a 2021-es átlagtól is közel 40 százalékkal elmaradt.
Magyar építőipar: augusztus a szerződéskötések ideje
Koji László hozzátette, hogy az augusztusi adatok fényében sem változtattak a korábbi prognózisukon, azaz továbbra is arra számítanak, hogy idén a stagnálás és 2 százalékos visszaesés között lehet az ágazat éves teljesítménye.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy veszélyes és félrevezető egyik hónapot a másikkal összehasonlítani és abból messzemenő következtetéseket levonni, mivel az építőiparban a hosszabb távú folyamatok a lényegesek.
„Egy átlagos projekt kétéves futamidejű és mi egy kicsit nagyobb távlatokban gondolkodunk” – tette világossá az ÉVOSZ elnöke, aki jelezte, hogy az augusztusi nagy mínusz beleillik a korábbi évek trendjébe. A nyár utolsó hónapja ugyanis általában egy rosszabb teljesítésű hónap szokott lenni júliussal vagy májussal összehasonlítva, miután a megrendelőik elmennek nyaralni. Ilyenkor szerinte nem érdemes számlázniuk sem, mivel a kifizetések is lassulnak.
Valójában azt történt, hogy a nagy értékű munkák befejeződtek, augusztus a szerződéskötések ideje volt
– indokolta Koji László, hogy miért láthattunk az egyéb építményeknél ekkora bezuhanást. Az építőiparon belül itt jelennek meg a nagy értékű állami infrastrukturális beruházások, mint a vasút- és közútfejlesztések. Ezek jelentős ingadozást hozhatnak az ágazat teljesítményében, ami a teljes statisztikai adatot érdemben befolyásolja. A tisztánlátást pedig nehezíti, hogy a KSH sem közli, hogy mi okozta a szektor visszaesését.
Jövőre jöhet a nagyobb fellendülés a szektorban
Mindenesetre az elnök szerint bizakodásra ad okot, hogy a szerződésállományban jelentős ugrás történt, az új szerződések 123 százalékkal nőttek éves szinten, miközben a teljes szerződésállomány 17 százalékkal haladta meg a tavalyi szintet.
Ebben már szintén az egyéb építmények okozták a megugrást, amelyek 245 százalékkal kvázi kilőttek. Bár a KSH csak annyit ír, hogy a „növekedést döntő mértékben egy, a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére kötött nagy értékű szerződés” okozta, valójában ez az M1-es bővítésének elindítását takarja.
Az ÉVOSZ elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy azok a programok, amelyeket az elmúlt hetekben elindított a kormány, mint az Otthon Start, valójában jövőre okozhat lökést az ágazat teljesítményében, miután 2025 hátralévő időszaka még a szerződéskötések időszaka lesz.
A lakásépítések terén 2026 második félévében várható jelentős, érzékelhető felfutás
– véli Koji, összegzésében nem látja az ágazat teljesítményét pozitívan, helyette szerinte inkább kitörési pontok vannak, mint az Otthon Start. Problémaként említette, hogy állami beruházások nem 30 százalékkal, hanem egyharmadára estek vissza, és a lakosság is ez idáig kivárt az otthonteremtési programok indulása előtt. „Logisztikai létesítményekkel lassan megtelik az ország”, állítja a szakember, szerinte olyan mértékű felfutást a logisztikai létesítményekben, raktárakban, csarnokokban várni, mint azt megéltük 2019 és 2024 között, az nem valószínű. Aki most rendel az építőiparban:
- az ipari vállalatok,
- szállodaipar,
- a mezőgazdaság
- és a lakosság.
Utóbbi kapcsán megjegyezte, hogy hátránya is van, mivel nagyon sok kókler jelenik meg az ágazatban, akik számla nélkül dolgoznak és próbálnak helytállni az árversenyben.
Egyelőre jegeli a kormány a lakásfelújítási támogatást
Az építőipar teljesítményén nagyot dobna, ha elindulna a korábban beharangozott lakásfelújítási támogatási program, ami egyes hírek szerint 15 millió forintos keretösszeggel állnak a lakosság rendelkezésére felújítási célokra. Bár sokan vártak a bejelentésre, és augusztusban mi is októberi indulásról írtunk, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi kormányinfón azt mondta, hogy egyelőre kivár a kabinet, mivel attól tartanak, jelentős kapacitásokat kötne le, ha két nagy támogatási program egy időben futna.
Az összes szakmai javaslatot megtettük, hogy a kormány tisztán lássa, hogy mi mennyibe kerül
– mondta Koji László, aki nem akarta kommentálni a miniszter szavait, azt viszont hozzátette, kétszer ennyi lakásépítéshez és lényegesen több lakásfelújításhoz van elegendő építőipari anyag és kapacitás. Lenne tere tehát egy lakásfelújítási támogatási programnak, de mint mondta, úgy értelmezte a miniszter szavait, hogy a kormány nem tett le a program elindításáról, csak későbbre halasztotta.
