Rámarkolt a kínai fegyverre az USA – innentől már nem játék, ami zajlik, Peking komoly fenyegetést küldött a „cinkosoknak"
Élesedik a kereskedelmi feszültség a világ két legnagyobb gazdasága között: Kína és az Egyesült Államok keddtől jelentős kikötői díj megfizetésre kényszeríti a másik tulajdonában lévő, általa épített vagy zászlója alatt működő teherhajókat. Peking ráadásul a washingtoni intézkedésre adott válaszképpen azonnali hatályú szankciókat is bevezetett a Hanwha Ocean dél-koreai hajógyártó öt amerikai leányvállalata ellen, amely megtiltja kínai szervezeteknek és magánszemélyeknek, hogy üzleti tevékenységet folytassanak velük.
A Hanwha Ocean részvényeinek árfolyama 8 százalékkal zuhant a bejelentésre kedden.
A pekingi kereskedelmi minisztérium azzal indokolta a szankciókat, hogy a Hanwha amerikai leányvállalatai „segítették és támogatták az amerikai kormány vizsgálatait és intézkedéseit a kínai tengeri, logisztikai és hajóépítő szektorokkal szemben”.
Kun Cao, a Reddal tanácsadó vezérigazgató-helyettese szerint azonban
Kína fegyverként használja a hajóépítést.
Peking a szankciókkal „jelezte, hogy meg fogja büntetni azokat a harmadik országbeli cégeket, amelyek segítenek Washingtonnak ellensúlyozni tengeri dominanciáját” – értékelt az AP amerikai hírügynökségnek.
Joe Biden kezdte, Donald Trump folytatja
Az Egyesült Államok kereskedelmi képviselőjének hivatala még Joe Biden elnöksége alatt folytatott vizsgálatot a kínai hajóépítési és darugyártási gyakorlatról és annak hatásairól, de a kikötői díj bevezetését már Donald Trump elnök kezdeményezte annak érdekében, hogy felpörgesse az amerikai hajóépítést.
Kína ezen a téren is szinte monopóliummal rendelkezik: a két legnagyobb hajózási cég, az MSC és a Maersk hajóinak negyedét gyártotta, az MSC számára épülő konténerhajóknak a 90, a Maersk esetében 70 százaléka kínai.
Augusztusban ráadásul összeolvadt a két legnagyobb állami irányítású kínai vállalat, létrehozva a világ legnagyobb hajógyártóját, amely nemcsak a kereskedelmi, hanem a hadihajógyártásban is erősítheti Peking pozícióját.
Évente nő a kikötői díj mértéke
A fizetendő kikötői díj nettó tonnánként 56 dollár (19 040 forint) mindkét ország esetében; egy konténerszállító 50-200 ezer tonnát nyomhat, emlékeztetett a CNBC.
A CCTV kínai állami televízió tudósítása szerint azonban
a díj minden évben emelkedik,
és 2028 áprilisában már eléri a tonnánkénti 1120 jüant (53 536 forintot). A díj így egy nagyobb teherhajó esetében
- akár hárommillió,
- 2028-ban pedig már a tízmillió dollár is lehet.
A Reuters által megkérdezett elemzők szerint a Coscót érinti majd leginkább az intézkedés, amely a világ legnagyobb hajózási vállalata, a 2026-ban várható 3,2 milliárd dollárnyi amerikai kikötői díj majdnem felét fogja fizetni.
Áthárítják majd a magasabb költségeket
A két ország által kivetett díj érinti majd az olajszállító tankerek 13 és a konténerszállítók 11 százalékát Omar Nokta, a Jefferies elemzője szerint. Az új díjak azonban nem feltétlenül zavarják meg a tengeri szállítási iparágat, mert a megnövekedett költségeket valószínűleg a magasabb árak formájában áthárítják a megrendelőkre.
A Cosco részvényárfolyamára nem is volt hatással az intézkedés, az 2 százalékkal emelkedett kedden. A cég igazgatótanácsa jóváhagyta azt a tervet, hogy a következő három hónapban legfeljebb 1,5 milliárd jüan értékben saját részvényeket vásároljanak a vállalati érték fenntartása érdekében.
Ajánlott videók
Minimálbér: hosszú idő után végre itt a megállapodás, Orbán Viktor bejelentést tett – „ez a munkaalapú társadalom sikere"
