Sikerült tavaly megfékezni a fogyasztói árak korábbi években csúcsra járó emelkedését. A KSH friss adatközlése szerint 2024-ben az átlagos éves infláció 3,7 százalékot tett ki a 2023-as 17,6 százalék után. Ez a jó hír azonban hatalmas kamatcsökkenést okoz mindazoknak, akik Prémium Magyar Állampapírban (PMÁP) tartják a megtakarításaikat. Ezek az állampapírok ugyanis többségükben jelenleg 17,85–19,1 százalék közötti kamatot fizetnek, az idei kamatfordulókat követően azonban ez le fog menni 3,95–5,2 százalék közé – írja a Bank360.
Ez azt jelenti, hogy az összes lakossági és intézményi állampapír magasabb kamatot fizet most, mint amennyit a PMÁP-ok a kamatfordulójuk után kínálnak. Ez pedig hatalmas mozgást idézhet elő a lakossági állampapírpiacon, hasonlót ahhoz, ami a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) 2022-es tömeges visszaváltása során történt. Ekkor az elszálló infláció miatt éppen a PMÁP-ba vitték a pénzüket a befektetők.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi stabilitási jelentése szerint 2025-ben mintegy
1300 milliárd forint hozam jelentkezik a háztartásoknál az egyes PMÁP-sorozatok után,
és a lakossági kézben lévő állampapírok közül csaknem 1800 milliárd forint jár le, ebből persze nem mindegyik PMÁP, más állampapírok is kifutnak 2025-ben.
A teljes PMÁP-állomány több mint 7 ezermilliárd forint, vagyis a lakosság kezében lévő állampapírok több mint fele van most inflációt követő kötvényben van. Három sorozat jár le az idén, az egyik februárban, a másik márciusban, a harmadik pedig májusban, a többi is fizet kamatot, de az új ciklusban már a többségük 13,9 százalékkal alacsonyabbat, mint korábban.
Herman Bernadett, a Bank360 szakértője szerint érthető lenne, ha ezek után sokan kiszállnak ebből a befektetésükből, és másikat keresnek helyette, ugyanis már az állampapírpiacon is megéri váltani. A PMÁP-ot 99 százalékos árfolyamon váltja vissza az államkincstár, vagyis 1 százalékot veszít az, aki eladja a papírjait. (A bankok és brókercégek eltérő árfolyammal is dolgozhatnak.) Könnyen találni azonban az állampapírok között olyat, amelyik
olyan hozammal kecsegtet, hogy ezt az egyszázalékos veszteséget gyorsan ledolgozza a PMÁP új kamatához képest.
Ráadásul a biztos hozamú és egyszerű megtakarítási lehetőségeket kereső kisbefektetők most azt láthatják, hogy már akár a bankok lekötött betéti ajánlatai között is találhatnak magasabbakat. A Cetelem például 6 hónapra évi 6,25 százalékos, 12 hónapra pedig 5,75 százalékos kamatot kínál.
A roham napokon belül elkezdődhet, a legnagyobb PMÁP-sorozat, a 2033/I kamatfordulója ugyanis január 20-ra esik, de a kamatok már pénteken megérkezhetnek a befektetők számláira. Ebben a kötvényben tavaly december 16-án 722,1 milliárd forintnyi megtakarítás volt. A második legnagyobb sorozat, a több mint 650 milliárdos állományú 2027/J kamatfordulója egy héttel később lesz.
Már az év első három hónapjában 970 milliárd forinthoz jutnak a háztartások PMÁP-kamatok és -lejáratok formájában. Hatalmas összeg keresi tehát az új befektetési lehetőségeket. Ami borítékolható, hogy azok, akik 2023 első felében szabad felhasználású jelzáloghitelt vettek fel annak érdekében, hogy PMÁP-ot vásároljanak, biztosan kiszállnak majd. A hitelek kamata ugyanis jóval magasabb lesz, mint az elérhető állampapíroké, tehát megéri inkább visszafizetni a hitelt. Ez azonban néhány tízmilliárd forintos állomány lehet csak.
Az MNB tavaly szeptemberben felmérte, mihez kezdenek a befektetők az állampapírokkal, és a válaszadók
ami magában foglalhatja az olyan, lakásberuházással kapcsolatos döntéseket, mint a lakásvásárlás, házépítés vagy felújítás.
A befektetők állampapírban lévő megtakarításai között azonban óriási különbségek vannak. Egy részüknek csak pár százezer forintja van ilyen értékpapírban, a vagyonosabb, privátbanki befektetők viszont százmilliókat, sőt milliárdokat tarthatnak a magas kamatozású kötvényekben
– hívja fel a figyelmet Herman Bernadett. Bár 2022 szeptemberétől az Államadósság Kezelő Központ értékesítési korlátot vezetett be ezekre az állampapírokra, amely eredetileg forgalmazónként és sorozatonként 250 millió forint volt, majd fokozatosan 25 millió forintra csökkent, ezeket a limiteket könnyen ki lehetett kerülni, ha több forgalmazónál is volt számlája valakinek, vagy családtagok nevére vásárolt állampapírt. A portfóliót ezután akár egy azonos számlára össze is vonhatta az értékpapírok transzferálásával.
A 7 ezermilliárd forintos PMÁP-állomány túlnyomó része vagyonosabb ügyfelek kezében lehet, a valódi kisbefektetők 1000 milliárd forintot tarthatnak ebben az állampapírban. A Bank360 írásából kiderül, hogy az értékesítési korlátok dacára az OTP Bank privátbanki ügyfelei is a megtakarításaik 10-20 százalékát tartják most PMÁP-ban, megközelítőleg 900 milliárd forintot.
Kérdés, hogy ezekkel a vagyonokkal mi lesz. Az borítékolható, hogy a privátbanki vagy prémiumbanki befektetők a versenyképtelenné vált kamatozású PMÁP-ból a kamatforduló után azonnal kiszállnak majd, és egyáltalán nem biztos, hogy az állampapírpiacon maradnak az ebből kapott pénzükkel. Akinek több tízmilliója vagy százmilliói vannak állampapírban, az ingatlanpiacon is találhat magának jó befektetéseket.
Az OTP-nél tavaly, a kamatfordulók idején tetemes összeg került vissza különböző lakossági állampapírokba, de befektetési alapokba, egyéb kötvényekbe, strukturált termékekbe és részvényekbe is jelentős pénz áramlott. Az idei PMÁP-lejáratokról és kamatfizetésekről már tavaly megkezdték az egyeztetést az ügyfelekkel, hogy fel tudjanak készülni, mi legyen a pénzükkel, amikor érkeznek a kifizetések.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.