Szépen gyarapszik az önkéntes nyugdíjpénztárak tagjainak megtakarítása, de még nagyon messze jár az ideálistól

Szép ütemben gyarapszik az egy főre jutó átlagos vagyon a hazai önkéntes nyugdíjpénztáraknál: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az első negyedév végén elérte a 2,104 millió forintot, ami 11,3 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi 1,89 milliónál.

A stabilan kétmillió forint feletti átlagos megtakarítás annak köszönhető, hogy – amint arról a Világgazdaság korábban beszámolt – az első negyedév végéig számított egy évben jócskán megnőtt az önkéntes nyugdíjkasszák vagyona: 2025 márciusának végén elérte a 2264,2 milliárd forintot, ami tempós, közel 12 százalékos emelkedést tükröz az egy évvel korábbihoz képest. A gyors vagyonnövekedés pedig úgy jött össze, hogy a befektetéseiken az egy évvel korábbi 68,1 milliárd forintnál jóval szerényebb, mindössze 18,6 milliárdos eredményt értek el a nyugdíjkasszák a korábbinál nagyobb tőkepiaci volatilitás miatt.

Ami különösen figyelemreméltó, hogy az elmúlt évek lassú, de szinte folyamatos csökkenése után a taglétszám is emelkedni kezdett az önkéntes nyugdíjkasszáknál, még úgy is, hogy az idén – átmeneti jelleggel – lehetővé vált az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások adómentes lakáscélú felhasználása is. Az MNB adatai szerint az első negyedév végén 1,076 millió tagot tartottak nyilván a nyugdíjkasszák, ami mindössze nagyjából hatezerrel ugyan, de meghaladta az egy évvel korábbi létszámot.

A negyvenöt évnél idősebbekhez kötődik az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyonának több mint négyötöde

Az egy főre jutó, átlagos vagyon növekedése ellenére az is jól látszik, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításoknál is bőven volna még fejleszteni való, hiszen egyrészt még mindig viszonylag kevesen választják az öngondoskodás e formáját – a nem egészen 1,1 millió tag az aktív korú népességhez mérten sem számít soknak –, és a vagyon is az idősebb korcsoportoknál koncentrálódik.

Ami az utóbbit – tehát a korcsoportok szerinti megoszlást – illeti, a legfrissebb, 2023-as adatok szerint

Az utóbbiak nagy része ráadásul vélhetően csak azért tagja valamelyik pénztárnak, mert a munkáltatója tagdíj-hozzájárulást fizet. A vagyonnál még látványosabb az idősebb korosztályok dominanciája: 2023 végén a teljes pénztári portfólió 82,1 százaléka kötődött a 45 éves és idősebb tagokhoz, ami ráadásul még valamivel magasabb is volt az egy évvel korábbi 80,9 százaléknál.

Abban persze nincs semmi meglepő, hogy a nyugdíjhoz időben közelebb állók dominanciája mind létszámban, mind a megtakarítások nagysága alapján jóval nagyobb az átlagosnál, ám az MNB adataiból kalkulálható számok arra utalnak, hogy az aktív korú népesség döntő hányada leghamarabb a 40-es éveiben kezd érdemben foglalkozni a nyugdíjcélú megtakarítás kérdésével – ha elkezd egyáltalán.

Csökken az állampapírok súlya, és nő a befektetési jegyeké a pénztári portfóliókban

A vagyon növekedésével párhuzamosan a pénztárak befektetési portfóliója is fokozatosan átalakult az utóbbi években – igaz, drasztikus mozgásokról nincs szó a pénzügyi eszközök szerinti összetételnél. Ami jól látszik, hogy a magyar állampapírok súlya fokozatosan csökken a portfólión belül: a 2024. első negyedévi 43,6-ről idén márciusra 41,1 százalékra olvadt. Ezzel együtt változatlanul a kötvények adják a pénztárak befektetéseinek legnagyobb szeletét, és ezeken belül a magyar adósságpapíroké az oroszlánrész.

A befektetési jegyek portfólión belüli részesedése viszont már 33,5 százalékos az önkéntes nyugdíjpénztáraknál, de egyre nagyobb részt hasítanak ki a részvények is, 11,7 százalékos súllyal.

Ezek a legfontosabb érvek az önkéntes nyugdíjpénztárak mellett

Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások mellett az egyik legfontosabb érvként a 20 százalékos, de legfeljebb 150 ezer forintos szja-visszatérítést szokták megemlíteni: ezzel kapcsolatban fontos tudni, hogy ez az összeg nem használható fel szabadon, hanem az egyéni nyugdíjszámlán írják jóvá.

Az adó-visszatérítésen kívül még több fontos érv is szól az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás mellett. Az egyik az alacsony költségszint, ami a befizetett összeggel fordítottan arányosan tovább mérsékelhető. A másik, hogy a számára leginkább testhezálló befektetési portfólió kiválasztása után a pénztártagnak nem szükséges foglalkoznia a befektetésével, vagyis nem kell aktívan menedzselni a portfóliót, mint mondjuk a nyugdíj-előtakarékossági számlánál. Szintén nagy előny az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításoknál a rugalmasság: a vállalt havi befizetésen felül bármikor tetszőleges összeg elhelyezhető a számlán. Végül érdemes megemlíteni azt is, hogy a rendszeres nyugdíjcélú megtakarítás már viszonylag kis összeggel is elkezdhető: bár az elmúlt időszakban sorban emeltek a kasszák az elvárt tagdíj minimális mértékén, ez a legtöbb szereplőnél még így is havi nyolc- és tizenkétezer forint között mozog.