BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Óriási pénzek érkezhetnek jövőre a lakáspiacra: ez áll a háttérben

Mind a lakásvásárlások, mind a lakásfelújítások száma nagyot nőhet jövőre. Ennek hátterében a lakossági megtakarítások átalakulása állhat, de fontos szerepet játszik a kormány egyik javaslata is.

Jelentős hatással járhat a magyarországi lakáspiacra a lakossági állampapírok jövő évi hozama, valamint egyes sorozatok lejárata a következő évben, ahogy az önkéntes nyugdíjcélú megtakarítások lakáscélú felhasználhatósága adómentesen, így a kérdés a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb pénzügyi stabilitási jelentésében külön is helyet kapott.

LUS_1605, lakáspiac, állampapír
Az állampapírok kamataiból és lejárataiból jelentős összegek landolhatnak a lakáspiacon / Fotó: Kallus György

Az állampapírok jelentős részéből vehetnek lakást

A következő évben az egyes Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) után mintegy 1300 milliárd forint hozamot kapnak a magyar háztartások, miközben le is járnak közel 1800 milliárd forint értékben olyan állampapírok, melyek a lakosság kezében vannak, ám a lejáró állomány már nem csak a különböző PMÁP-sorozatokból kerül ki. Az Államadósság-kezelő Központ adatai alapján egyébként jövőre mintegy 475 milliárd forint PMÁP jár le, valamint még idén decemberben további 73 milliárd forint a lejáró állomány az inflációkövető papírokból. Az MNB rámutat arra, hogy 

a kamatfizetések főként 2025 első három hónapjában lesznek esedékesek, míg a lejáratok 60 százaléka is január és május közé esik majd.

 

Ráadásul mivel a PMÁP hozama az inflációhoz kötött, a kamatforduló után az egyes sorozatok által kínált kamat is nagyot esik a kamatforduló után, a jegybank szerint 18,4 százalékról 4,7 százalékra csökken az átlagos kamatszint az összesen 7 ezer milliárd forintos állományon. 

Noha az MNB 2024. szeptemberi felmérése alapján a válaszadók 74 százaléka nem tervezi lejárat előtt eladni lakossági állampapírját, és további 19 százalékuk is csak egy részét tervezi értékesíteni, tehát a jegybank szerint csak mérsékelt portfólió átalakítás várható. Az MNB felmérése szerint 

a válaszadók közel fele a kamatokból ismét állampapírokat tervez venni, és mindössze 19 százalék nyilatkozott úgy, hogy a lakásberuházást is magában foglaló nagyobb kiadásaira fogja azt használni. 

Azonban még így is több száz milliárd forintnyi összeg landolhat a lakáspiacon, élénkítve a keresletet és felhajtva a lakásárakat.

A nyugdíj-megtakarítások inkább a lakásfelújítást szolgálhatják

Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások adómentes felhasználhatóságát jövőre lehetővé tevő javaslat hatásai kapcsán a jegybanki jelentés arra hívja fel a figyelmet, hogy az ilyen módon megtakarított vagyon eloszlása is fontos szerepet játszhat majd. A kormány javaslata szerint a pénztártagok kizárólag 2025-ben, legfeljebb három alkalommal kérhetik a lakáscélú adómentes kifizetést, 

amit azonban nemcsak lakásvásárlásra, de lakásfelújításra is költhetnek, beleértve abba olyan beruházásokat is, mint a lakás belső burkolatainak felújítása, klímaberendezés, valamint konyhai bútorok és gépek cseréje.

 

A kormány várakozásai szerint a 2100 milliárd forintos nyugdíjpénztári vagyon 14 százaléka, mintegy 300 milliárd forint áramolhat ilyen módon a lakáspiacra. Kérdés, hogy ebben a különböző felújítási beruházások is benne vannak-e. A vagyon eloszlása pedig azért fontos, mert bár közel 1,1 millió fő rendelkezik önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítással, 

az átlagos számlaegyenleg csak a 2 millió forintot közelítette szeptember végén és 459 ezer pénztári tag megtakarítása a félmillió forintot sem érte el. 

További 314 ezer tag 0,5–2 millió forintos pénztári megtakarítással rendelkezett, amiből a jegybank arra következtet, hogy a tagok majdnem háromnegyede nem fog vásárlóként megjelenni a lakáspiacon.

Az MNB jelentése arra is rámutat, hogy a pénztári tagok és megtakarításaik életkora is fontos szerepet játszhat a lehetőség kihasználásával kapcsolatban, ugyanis a 41 évesnél fiatalabb pénztári tagok száma csak 216 ezer, míg átlagos megtakarításuk mindössze 800 ezer forint, így ők inkább csak a felújítások lehetőségével élhetnek ebből az összegből.

Azonban 38 ezer pénztártag ilyen jellegű megtakarítása több mint 10 millió forint, ami a teljes pénztári vagyon közel egyharmada, mintegy 634 milliárd forint. Esetükben pedig ez a megtakarítás már elég lehet egy lakásvásárlás önerejéhez vagy egy teljes körű lakásfelújításhoz. Ezek 

a jellemzően idősebb pénztártagok gyermekük lakáscélját is támogathatják, mivel ezt a kormány javaslata is lehetővé teszi.

Az MNB összegzése szerint míg az állampírok kamatai és lejáratai valóban nagy növekedést hozhatnak a lakáspiaci keresletben, addig az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások főként – a pénztártagok vagyoni és koreloszlásából fakadóan – felújításokban, hiteltörlesztésben és megtakarítók gyermekeinek lakásvásárlásaiban játszhatnak szerepet. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a PMÁP-kamatokból és lejáratokból lakást vásárolni szándékozók kezében valószínűleg a nyugdíjpénztári megtakarítókhoz hasonlóan nagyobb összeg van, mint azokéban, akik nem tervezik portfóliójuk jelentős átrendezését.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.