VG-poll: elérheti a 100 ezer pontot a BUX az idén, a Richter lehet a rali motorja

Az ukrajnai béketárgyalások kedvező alakulása esetén kifejezetten nagy az esély arra, hogy a BUX index még az idén elérje a 100 ezer pontos lélektani határt, a béke ígéretére pedig a kisrészvények is nagyot futhatnak – derült ki a VG-poll első 2025-ös elemzői konszenzusából. Nyolc hazai elemzőházat és tőkepiaci szereplőt kérdeztünk a hazai parkett idei kilátásairól, a futam folytatására irányuló legnagyobb kockázatokról és katalizátorokról, a blue chipek esélyeiről és a kispapírok feltámadó lendületéről.

Eléri a 100 ezer pontot 2025-ben a BUX index?

Miután a hazai tőzsdeindex 2023-ban és 2024-ben is több mint 30 százalékot menetelt, joggal merül fel a befektetőkben, hogy hol lehet a rali vége: az elemzői válaszok alapján azt látni, hogy ez jó eséllyel valahol a 100 ezer pontos lélektani határ felett húzódik majd, addig pedig kifejezetten erősek az ország piacának kilátásai. 

A VG által megkérdezett elemzők közül

A legtöbb elemző szerint egyértelmű, hogy a legnagyobb mértékben azon múlik a parkett lendülete, hogy az orosz–ukrán háború lezárására tett erőfeszítések mennyire bizonyulnak gyorsnak és sikeresnek. A régiót immár három éve béklyóban tartó konfliktus ugyanis hatalmas nyomást helyezett a tőzsdei értékeltségekre, ennek elillanása könnyedén árfolyamugrásokat idézhetne elő.

Muhi Gergely, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője visszafogottabb várakozásokat ismertető válaszában úgy fogalmazott, ők alapvetően 98 ezer pontra várják év végéig a BUX-ot, de nem zárják ki a 100 ezer pontos szint elérését sem. Hasonlóan vélekedik Bukta Gábor, a Concorde Értékpapír elemzési üzletágvezetője is: a Concorde idén 95 ezer pontig látja alapforgatókönyv szerint menni a BUX-ot, de a kedvező tényezők teljes együttállása mellett már lehetségesnek tartják a 100 ezres szint megdöntését is.

Rácz Balázs, az MBH Befektetési Bank részvénypiaci elemzője szerint a technikai kép és a BÉT részvényeinek évtizedes távlatban is alacsony értékeltsége segítheti a BUX-ot a 100 ezer pontos szint meghódításában, és hasonlóan vélekedik Cinkotai Norbert, a K&H Értékpapír vezető elemzője is, aki szintén 

hívta fel a figyelmet.

Az Amundi Alapkezelő részvény-portfóliómenedzsere, Kocsi János az értékeltség kapcsán kiemelte: „Az elmúlt két év 80,6 százalékos ralija ellenére a 6,8-es előre tekintő P/E-érték még mindig 29 százalékos diszkontot jelent a saját 20 éves hosszú távú átlagához képest. Sőt – az amúgy szintén vonzó árszinteken forgó – CETOP (régiós) index átlagos P/E-jéhez képest is 24 százalékos a diszkont, míg a hosszú távú átlag 11,4 százalék.”

A megkérdezett elemzők közül egyértelműen Zakár Tivadar, a Budapesti Értéktőzsde kijelölt tanácsadójaként működő Univerz Invest Zrt. befektetési igazgatója a legoptimistább, szerinte 100 ezer pontnál sem áll majd meg a rali feltétlenül.

Melyik blue chip viheti a hátán az idei ralit a BÉT-en?

A parkett számára legfontosabb katalizátor tekintetében, azaz az ukrajnai béke esetében teljesnek mutatkozik az egyetértés az elemzők körében, és hasonló konszenzust csak 

Az Amundi Alapkezelő kivételével, mely egyes részvényeket nem kommentál, minden elemzőház felvette a gyógyszeripari vállalatot a BUX-ot a csúcsig hajtó pozitív szereplők közé. Ezt megközelítő optimizmus csak az OTP részvényeivel kapcsolatban volt, a bankpapír ugyanakkor a Concorde-nál az elmúlt hetekben már bemutatott ralija nyomán nem fért fel a továbbiakban is egyértelműen felülteljesítő papírok közé, így teljes konszenzusról esetében nem beszélhetünk.

Az OTP-t és a Richtert egyaránt erősnek ítélő elemzők alapvetően arra alapozzák optimizmusukat, hogy mivel a két cégnek jelentős kitettsége van a háború által érintett országokban, a feszültség megszűnése az ő árfolyamaikat dobhatja meg a legnagyobb mértékben. Az OTP esetében Miró József, az Erste vezető elemzője azt emelte még ki potenciális katalizátornak, hogy a háború végeztével meginduló 

növelve ezzel a hitelállományát. 

A Richternek pedig még historikusan alacsony az értékeltsége, az idén még elmaradó ralija, az erős fundamentumok, a Vraylar iránti töretlen amerikai kereslet és az eredménytermelés átfogó 2025-ös növekedése szerepel az elemzők válaszai között a korábban már említett orosz–ukrán érdekeltségek felfutása mellett.

Melyik blue chip lehet a tőkesúly a 2025-ös BUX-raliban?

Az idei, potenciálisan alulteljesítő blue chip részvény tekintetében mindösszesen két papír neve merült fel az elemzők körében: a Mol és a Magyar Telekom. Igaz, egyik részvénnyel kapcsolatban sem beszélhetünk erős pesszimizmusról, inkább csak a nagy versenytársakénál visszafogottabb növekedés mellett tették le voksukat az elemzők. 

A Magyar Telekom esetében legalábbis egyértelműen erről van szó: az Equilor például a távközlési cég esetében csak egy számjegyű százalékos árfolyam-növekedést prognosztizál az idénre, szemben a két számjegyű növekedéssel, amelyet a többi blue chiptől várnak, és az Erste is hasonló véleményen van, jelenleg csak a visszafogott erősödést látják a papírban.

A Molnál már kicsit ellentmondásosabb a kép: 

• Mandl Gergely, a Gránit Alapkezelő szenior portfóliómenedzsere például arra figyelmeztet, hogy ha a Brent–Ural spread az oroszokat sújtó szankciók mérséklésének következtében szűkül, az gyengébb teljesítményre kárhoztathatja a céget. 
• Az MBH szerint emellett technikai oldalról is lehet ellenállás a részvényen, a papír ugyanis rendre visszapattant a 3100 forintos szintről, most is alatta jár. 
• A Concorde szerint pedig sok olyan befektetése volt mostanában a cégnek, melyek megtérülése erősen kérdéses, így a részvények fellendítéséhez a befektetői javadalmazás megemelése lehetne szükséges.

Melyik kisrészvény vehet részt az idei raliban a BÉT-en?

A pesti parkett kisebb papírjairól egyre több szó esik, a BUX vízfejét ugyanakkor továbbra is túlnyomó többségében a nagyrészvények adják, az indexben ugyanis az OTP–Richter–Mol hármasnak 83 százalékos súlya van, az ő felfutásuk nélkül nehezen képzelhető el egy rali a mutatóban. Ez azonban egyáltalán nem azt jelenti, hogy a kisrészvényekben ne lenne potenciál, sőt.

Az elemzői válaszokban a Waberer’s és az Állami Nyomda részvénye szerepelt a legtöbbször, négy alkalommal. A logisztikai és fuvarozócég kilátásairól már külön megkérdeztük a vállalatot követő elemzőket nemrég, a vállalattal kapcsolatos várakozásokat egy helyen megtalálhatják az olvasók, az Állami Nyomda kapcsán pedig Bukta Gábor a magas, egy számjegyű osztalékhozamot és a stabil növekedési pályát látja vonzónak befektetői oldalról.

A képzeletbeli dobogó második fokán három ajánlással az AutoWallis, a harmadik helyen pedig az Alteo és a Graphisoft Park szerepeltek. 

• A hazai mobilitási szolgáltatóval kapcsolatban, melynek vezérigazgatója, Ormosy Gábor nemrég interjút is adott a VG-nek, Debreczeni Csaba, az MBH Befektetési Bank vezető elemzője úgy számol, 2028-ig átlagosan évi két-három akvizíciót bonyolít majd le, a vállalat konszolidált árbevétele pedig addig évente átlagosan 15 százalékkal bővülhet.
• Az Alteo kapcsán Debreczeni Csaba a menedzsment várakozásai szerint 2030-ig a jelenlegi hat-hétszeresére, 300 millió euróra növekvő EBITDA-t és a várható nemzetközi terjeszkedést emelte ki.
• A Graphisoft Park kapcsán Mandl Gergely, a Gránit Alapkezelő szenior portfóliómenedzsere a vállalat osztalékfizetését tartja az egyik legfontosabb tényezőnek.

A VG-poll idei első felvonásának eredményeit egy helyen az alábbi táblázatban találják meg: