A gazdasági stabilitás folyamatosan erősödik, a globális világban is azt látjuk, hogy egy stabilabban finanszírozható világ felé ment a gazdaság
– mondta Benczédi Balázs, az MKB-Pannónia Alapkezelő vezérigazgatója a Világgazdaság Megtakarítási trendek – Nyugdíj és/vs öngondoskodás című konferenciáján.
Benczédi Balázs, az MKB-Pannónia Alapkezelő vezérigazgatója
Fotó: Kallus György / VG
Előadásában elmondott néhány érdekességet az állampapírok történelméről:
- Az első állampapír-kibocsátó Amszterdam városa volt 1517-ben – ekkor még Hollandia sem létezett.
- 1694-ben, a Franciaországgal viselt háború finanszírozására a Bank of England bocsátotta ki az első nemzeti kormányhoz köthető állampapírt. A háborúk finanszírozására az európai államok később is lejárat nélküli állampapírokat bocsátottak ki.
- Az adósságfinanszírozás kezdetben a nemzeti bankok hatáskörébe tartozott, az csak később került át kormányzati szervek fennhatósága alá.
- Magyarországon az 1848-49-es szabadságharc finanszírozása is jelentős részben kötvénykibocsátással valósult meg, így elmondhatjuk, hazánkban is hosszú múltra tekint vissza az államműködés ilyen típusú finanszírozása.
Az 1970-es évektől számítjuk a modern államadósság történelmét, ekkor az olajválság következtében romló külkereskedelmi cserearányok finanszírozása miatt kellett jelentős mértékű államközi hiteleket felvennie hazánknak. Magyarországon az 1991-es Jegybanktörvény elfogadása után az államadósság-kezelés fokozatosan átkerült a Pénzügyminisztériumhoz, majd később az ÁKK-hoz – közölte Benczédi Balázs.
Lejár a 0 százalékos kamatkörnyezet kora
A 2008-as válság kapcsán elmondta, hogy a Lehman Brothers csődjével kezdve egyetlen nap alatt 60 milliárd dollár „égett el”. Akkor abban a pillanatban nagyon nehéz volt megítélni, hogyan is lehetne ezt kezelni. Felmerült, hogy miért nem engedték el többi bajba jutott intézmény kezét. Úgy véli, hogy ha ezeket a cégeket akkor nem mentik ki, sosem tudjuk meg, hogy milyen tovagyűrűző hatása lett volna.
A jegybankok mérlegeiben ez további problémákat hozott, ezeknek a tisztítása a mai napig zajlik.
a Fed is kamatot emelt már, ez pedig már állampapírok hozamaira is hatással lesz
A kötvénypiaci hozamcsökkenés, ami az elmúlt 30 évet jellemezte, úgy tűnik, hogy „leért az aljára”, jelenleg a konszolidáció időszaka zajlik. A vezérigazgató szerint reálkamatot kell biztosítani a befektetőknek: a 10 éves papír hozamának az infláció felett kell lennie, mert szükséges a reálhozam.
Ez folyik tulajdonképpen most a világban: az infláció számos országban emelkedik, ahogy a hosszú távú hozamok is. Számos nyugdíjpénztár sima kötvényalapokkal például sokkal jobb hozamokat tudtak elérni, mint egy vegyes portfólióval – tette hozzá.
Benczédi Balázs. az MKB-Pannónia Alapkezelő vezérigazgatója
Fotó: Kallus György / VG
A magyar államadósság negyedét a lakosság finanszírozza
A lakossági állampapírokról elmondta, hogy a 28 ezer milliárd forintnyi államadósságból több mint 7 ezer milliárdot finanszíroz a lakosság – azaz a teljes adósság több mint negyedét a magyar háztartások finanszírozzák.
Összehasonlításképpen Japánban körülbelül a GDP 250 százaléka az államadósság, amiből közel 150 százalékot finanszíroz a lakosság. Úgy véli, hogy statisztikailag
A lakossági finanszírozás ráadásul sokkal biztonságosabb, mint a többi – fűzte hozzá.
Benczédi Balázs szerint bőven maradt még „tartalék a rendszerben”, ugyanis magas a készpénzállomány, a megtakarítási hajlandóság is magas szinten van, emelkednek a bérek, ahogy a piaci környezet is kedvező.
