BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Elenyésző az árfolyamesésre játszók aránya

A legtöbb tőzsdei mutató trendszerűen emelkedik, így nem sokan foglalkoznak shortolással. A klasszikus részvényshortügyleteken kívül certifikátokkal, warrantokkal és CFD-kel is lehet keresni, ha esnek az árfolyamok.

Az osztalékfizetési időszakban óvatosan kell bánni az osztalékot fizető részvények shortolásával – mondták a Világgazdaságnak nyilatkozó szakértők. A shortban, azaz az árcsökkenésre játszó pozícióban lévő befektetőktől a szolgáltató ugyanis minden esetben levonja az adott papír osztalékának megfelelő összeget, ha a szelvény leesésének napjáig nem zárja le (vétellel) a shortügyletet.

A shortoláshoz először kölcsön kell kérni a részvényt, hogy aztán eladhassák, az osztalék és bármilyen egyéb juttatás, például tőkejuttatás viszont az adott részvény tulajdonosát illeti.

Ez a Magyar Telekom részvényénél a gyakorlatban azt jelenti, hogy aki ma shortpozícióban van, attól levonják a 25 forintos részvényenkénti osztalékkal megegyező összeget, ez a pénz azt illeti, akitől a shortos kölcsönvette a papírt. Aki pedig a shortos befektetőtől a részvényt megvette, a Magyar Telekomtól kapja meg az osztalékot. Ezt az indokolja, hogy ma kereskednek először osztalékszelvény nélkül a papírral.

A shortosoknak valóban ki kell fizetniük a részvény tulajdonosának az osztalékot, de az osztalékszelvény leesésével a papír árfolyamából is kiárazódik ez az összeg. Tehát bár az egyik oldalon úgymond kiadásként jelenik meg az összeg, de a kurzus alakulásával azt meg is nyeri a befektető. A lakossági befektetők körében egyébként a shortolás nem jellemző

– mondta Virág Ferenc, a Random Capital tanácsadója.

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Hozzátette, hogy náluk a négy hazai blue chipet lehet shortolni, de a teljes állománynak csupán néhány század százalékát teszik ki az ilyen típusú ügyletek. A Random Capitalnél jellemzően az osztalékszelvény leesésének napján vonják le az osztalékkal megegyező összeget, és aznap ki is fizetik azt a részvényt annak, akitől a shortoló kölcsönvette, tehát nem az osztalékkifizetés valós napjához kötik az ügyletet. A részvényt a shortostól megvevő befektető pedig az osztalékfizetés meghirdetett napján jut hozzá az osztalékhoz.

A shortügyletek biztosításához a befektetési szolgáltatóknak gondoskodniuk kell kölcsönbe vehető részvényekről, ezeket többnyire teljes egészében lefedezik, azaz ők nem veszíthetnek az ügyleten. A shortolás drágább, mint a hagyományos részvényvásárlás. A Randomnál például 0,2 százalékos a részvényügylet egyszeri díja, amit vételkor és eladáskor is ki kell fizetni. A shortügylet költsége összesen 0,6 százalék.

A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.