A forint árfolyama tegnap két csúcsot is döntött: az euróval szemben – túl a lélektani határon – 303,19-es szinten állította be új historikus értékét, míg a svájci frank ellenében 204 forintig gyengült. Az árfolyammozgás ilyen hirtelen változását látván a jegybank elnöke és a kormányfő is megszólalt. Mint Simor András fogalmazott: A Magyar Nemzeti Banknak (MNB) nincs konkrét árfolyamcélja, ugyanakkor az árfolyam alakulása továbbra is fontos a bank számára, így károsnak tartja annak túlzott volatilitását, amely az elmúlt hetek leértékelődése során mutatkozott. Az árfolyam ilyen sebességű kilengései feszültségeket kelthetnek a hazai pénzügyi rendszerben, amely jelenleg egyébként is alkalmazkodáson megy keresztül, emiatt a szokásosnál érzékenyebb. Az eddig alkalmazott eszköztárát az MNB a közeljövőben várhatóan újabb elemekkel egészíti ki.
Londoni elemzők szerint a 300 forint feletti euróárfolyam sem állítja meg feltétlenül a Magyar Nemzeti Bank pénzügy-politikai enyhítési ciklusát, mivel a forintgyengülés inflációnövelő hatását még mindig meghaladják a dezinflációs erők. Neil Shearing, a Capital Economics londoni közgazdásza az MTI-Ecónak nyilatkozva kifejtette: jó esély van arra, hogy az Európai Központi Bank nulláig csökkenti irányadó kamatát, ez ad némi kamatcsökkentési mozgásteret a magyar politikai döntéshozóknak is. Megítélése szerint a magyar gazdaság bruttó hazai kibocsátási értéke emellett akár öt százalékkal is visszaeshet az idén, tekintettel a kereslet „hatalmas zuhanására”, és az infláció is elmaradhat a céltól. Nigel Rendell, az RBC szakértője szerint elkerülhetetlen a régiós devizák további gyengülése. Az idén a forint élte meg az egyik legjelentősebb gyengülést a feltörekvő piaci devizák között: januárban közel 12 százalékát veszítette el az értékének a magyar fizetőeszköz az euróval szemben. Kai Stukenbrock, az S&P frankfurti devizapiaci stratégája szerint a forint gyengülése közvetett veszélyforrás a gazdaságban. „Ha a forint megmarad a mostani szinten, akkor megnő a veszélye, hogy a pénzügyi szektor gondjai a vártnál is jobban gyűrűznek be a reálgazdaságba. Az S&P tegnap adta ki új GDP-előrejelzését, amely szerint Magyarországon 2,5 százalékos lesz a nemzeti össztermék zsugorodása.
Kovács Mátyás, a Raiffeisen Bank elemzője rámutat: a 300 forintos lélektani határ átlépése nem magyar specialitás, az öszszes régiós devizának „megvan a maga 300 forintos eurója”. A lengyel zloty például átlépte a 4,50-es értéket, és 4,61-ig emelkedett az árfolyama. Míg a cseh korona is közel 2 százalékot gyengült tegnap, 28,59-ig. Kovács Mátyás arra számít, hogy pozitív forgatókönyv esetén már a második fél évben hallhatók lesznek jó hírek a világgazdaságról, ez pedig segítheti a feltörekvő pénznemek erősödését. A reális árfolyam elérését az év végére várja az elemző: 265–270 forintos sávban. Kovács Mátyás szerint két hét múlva szünetet tarthat a Magyar Nemzeti Bank a kamatvágások sorozatában, de március végéig egy 50 bázispontos csökkentés továbbra is elképzelhető.
Ezzel szemben Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint az év nagy részében a 300 forintos szint felett fog tanyázni a hazai deviza. A kurzus mostani határátlépését opciós pozíciók is okozhatták, ezért magának a szintnek nincs is különösebb jelentősége. Az elemző szerint a régiós devizákra jellemző gyengülő trend egy természetes folyamatba illeszkedhet, amelyben új egyensúlyi árfolyamot vesznek fel a feltörekvő fizetőeszközök. A jelenlegi válság hatására ugyanis az átalakuló világgazdaságban új árfolyamcentrumok születnek. A korábban hitt 250 forintos reális központi árfolyam helyett elképzelhető, hogy 300 forint fölé tolódik el ez a centrum. Ha a monetáris tanács figyelembe veszi, hogy a mostani gyengülő trend valójában ennek a természetes folyamatnak a része, akkor a kamatpolitikával nem valószínű, hogy befolyásolni akarná az árfolyamot. Duronelly Péter szerint az új árfolyamszint a jelenlegi magyar makropálya mellett alakul ki, de egy másik forgatókönyv esetében feltehetőleg máshova tolódna el a forint egyensúlyi értéke. VG
Válságtervek
Átfogó intézkedésekre van szükség – húzta alá a miniszeterelnök tegnap –, amelyek elsősorban az adó-, illetve szociális rendszert, valamint a foglalkoztatást érintik. Emellett fontos a vállalkozási környezet javítása, és a bürokrácia csökkentése is. Ezek segíthetik egy stabilabb árfolyam kialakulását– sorolta.
