Válsághelyzetben a forint

A forint árfolyama tegnap két csúcsot is döntött: az euróval szemben – túl a lélektani határon – 303,19-es szinten állította be új historikus értékét, míg a svájci frank ellenében 204 forintig gyengült. Az árfolyammozgás ilyen hirtelen változását látván a jegybank elnöke és a kormányfő is megszólalt. Mint Simor András fogalmazott: A Magyar Nemzeti Banknak (MNB) nincs konkrét árfolyamcélja, ugyanakkor az árfolyam alakulása továbbra is fontos a bank számára, így károsnak tartja annak túlzott volatilitását, amely az elmúlt hetek leértékelődése során mutatkozott. Az árfolyam ilyen sebességű kilengései feszültségeket kelthetnek a hazai pénzügyi rendszerben, amely jelenleg egyébként is alkalmazkodáson megy keresztül, emiatt a szokásosnál érzékenyebb. Az eddig alkalmazott eszköztárát az MNB a közeljövőben várhatóan újabb elemekkel egészíti ki.

Londoni elemzők szerint a 300 forint feletti euróárfolyam sem állítja meg feltétlenül a Magyar Nemzeti Bank pénzügy-politikai enyhítési ciklusát, mivel a forintgyengülés inflációnövelő hatását még mindig meghaladják a dezinflációs erők. Neil Shearing, a Capital Economics londoni közgazdásza az MTI-Ecónak nyilatkozva kifejtette: jó esély van arra, hogy az Európai Központi Bank nulláig csökkenti irányadó kamatát, ez ad némi kamatcsökkentési mozgásteret a magyar politikai döntéshozóknak is. Megítélése szerint a magyar gazdaság bruttó hazai kibocsátási értéke emellett akár öt százalékkal is visszaeshet az idén, tekintettel a kereslet „hatalmas zuhanására”, és az infláció is elmaradhat a céltól. Nigel Rendell, az RBC szakértője szerint elkerülhetetlen a régiós devizák további gyengülése. Az idén a forint élte meg az egyik legjelentősebb gyengülést a feltörekvő piaci devizák között: januárban közel 12 százalékát veszítette el az értékének a magyar fizetőeszköz az euróval szemben. Kai Stukenbrock, az S&P frankfurti devizapiaci stratégája szerint a forint gyengülése közvetett veszélyforrás a gazdaságban. „Ha a forint megmarad a mostani szinten, akkor megnő a veszélye, hogy a pénzügyi szektor gondjai a vártnál is jobban gyűrűznek be a reálgazdaságba. Az S&P tegnap adta ki új GDP-előrejelzését, amely szerint Magyarországon 2,5 százalékos lesz a nemzeti össztermék zsugorodása.

Kovács Mátyás, a Raiffeisen Bank elemzője rámutat: a 300 forintos lélektani határ átlépése nem magyar specialitás, az öszszes régiós devizának „megvan a maga 300 forintos eurója”. A lengyel zloty például átlépte a 4,50-es értéket, és 4,61-ig emelkedett az árfolyama. Míg a cseh korona is közel 2 százalékot gyengült tegnap, 28,59-ig. Kovács Mátyás arra számít, hogy pozitív forgatókönyv esetén már a második fél évben hallhatók lesznek jó hírek a világgazdaságról, ez pedig segítheti a feltörekvő pénznemek erősödését. A reális árfolyam elérését az év végére várja az elemző: 265–270 forintos sávban. Kovács Mátyás szerint két hét múlva szünetet tarthat a Magyar Nemzeti Bank a kamatvágások sorozatában, de március végéig egy 50 bázispontos csökkentés továbbra is elképzelhető.

Ezzel szemben Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint az év nagy részében a 300 forintos szint felett fog tanyázni a hazai deviza. A kurzus mostani határátlépését opciós pozíciók is okozhatták, ezért magának a szintnek nincs is különösebb jelentősége. Az elemző szerint a régiós devizákra jellemző gyengülő trend egy természetes folyamatba illeszkedhet, amelyben új egyensúlyi árfolyamot vesznek fel a feltörekvő fizetőeszközök. A jelenlegi válság hatására ugyanis az átalakuló világgazdaságban új árfolyamcentrumok születnek. A korábban hitt 250 forintos reális központi árfolyam helyett elképzelhető, hogy 300 forint fölé tolódik el ez a centrum. Ha a monetáris tanács figyelembe veszi, hogy a mostani gyengülő trend valójában ennek a természetes folyamatnak a része, akkor a kamatpolitikával nem valószínű, hogy befolyásolni akarná az árfolyamot. Duronelly Péter szerint az új árfolyamszint a jelenlegi magyar makropálya mellett alakul ki, de egy másik forgatókönyv esetében feltehetőleg máshova tolódna el a forint egyensúlyi értéke. VG

Vélemény Földi Tamás

A Rigips Hungária Gipszkarton Kft. ügyvezető igazgatója

„A vevőink nem örülnek, mert a gyenge forint miatt vis maiorra hivatkozva váratlanul kellett felemelnünk az árainkat. Korábban partnereink megszokták, hogy az áremelés előtt mindig időben jelzést adunk. Hazai gyártásunk nagyobbik hányada, 70 százaléka eurófüggő, mivel alapanyagaink jó részét, így például a kartonpapírt, a gipszet, az adalékanyagokat külföldről importáljuk. Mivel ezeket a tranzakciókat euróban számoljuk el, jelentős drágulást kell elkönyvelnünk.”

Kutas István

Az E.On Földgáz szóvivője

„Az E.On Földgáz számára a forintnak nem az euró, hanem a dollár árfolyama számít. A dollár tavaly nyár óta 150 forintról 230-ra drágult, ez pedig egy az egyben megjelenik az importárainkban. Kérdés, hogy a következő negyedévben ennek milyen hatása lesz, szélső esetben például akár semlegesítheti is az olajár esésének gázárcsökkentő hatását.”-->