Amerika helyett Kína felé fordul Európa
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságKétnapos csúcstalálkozó keretében tárgyal az Európai Unió vezetőivel a kínai kormányfő, aki előtte Berlinben találkozott Angela Merkellel. Li Ko-csiang és a német kancellár megerősítették elkötelezettségüket a kapcsolatok szélesítése, valamint a klímaváltozás elleni közös harc mellett. A Reuters jelentése szerint a két politikus a témák széles körét tekintette át a kereskedelemtől és az EU–kínai befektetési megállapodástól az emberijogi kérdéseken keresztül az észak-koreai válságig és a klímaváltozásig, és több üzleti megállapodást is aláírtak. Sajtójelentések szerint Merkel támogatásáról biztosította az EU és Kína között kötendő szabadkereskedelmi megállapodást, de hangsúlyozta, hogy annak előfeltétele a befektetési egyezmény, amelyről már 2013 óta tárgyalnak.
Forrás: AFP
Li Ko-csiangot több minisztere is elkísérte Berlinbe, akik külön is tárgyaltak német kollégáikkal, a Deutsche Bank pedig a látogatás napján jelentette be, hogy a Kínai Fejlesztési Bankkal (China Development Bank) együtt hárommilliárd dollárt fektet az Egy övezet, egy út projektbe.
Maradtak ellentétek is a két fél között. Merkel sürgette, hogy Kína nyissa meg a piacát, és biztosítson a kínaiakkal azonos feltételeket az országban működő német cégeknek, amelyeket értékelésük szerint gyakran ér hátrányos megkülönböztetés.
A Deutsche Welle emlékeztetett, hogy Li olyan időszakban érkezett Németországba, amikor mélyül a szakadék az Egyesült Államok és Európa között. A múlt heti G7-es csúcs után nagy visszhangot váltott ki Merkel kommentárja azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia már nem megbízható partner. A kancellár azóta már a második fontos ázsiai vendégét fogadta: a hét elején több megállapodást is kötött Narendra Modi indiai kormányfővel.
Li Berlinből Brüsszelbe utazott, ahol lapzártánk után Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével és Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság vezetőjével vesz részt a szokásos kétnapos éves EU–kínai csúcstalálkozón. A két fél közötti kapcsolatot több érzékeny kérdés is hátráltatja, például az európai cégek kínai felvásárlása. A Rhodium Group és a Kínai Tanulmányok Mercator Intézete közös jelentése szerint a közvetlen kínai befektetések 77 százalékkal, 35 milliárd dollárra emelkedtek tavaly – a 2013-asnak az ötszörösére. Ezzel szemben az uniós államok cégeinek kínai befektetései négy éve folyamatosan csökkennek, 2016-ban csupán 8 milliárd dollárt értek el.
Sok a vitás kereskedelmi kérdés is. A CNN az Európai Bizottság májusi döntését hozta fel egyik példaként, amikor a testület végleges dömpingellenes vámot vetett ki a vasból vagy acélból készült, varrat nélküli csövek kínai behozatalára. Ez azonban csak egy volt az elmúlt években hozott többtucatnyi hasonló lépés közül. A kínai cégek ugyanis – amelyek között sok az állami vállalat – dömpingáron öntik a külföldi piacokra az acélt, miután otthon lassul a kereslet.
A klímaváltozás kérdésében viszont megtalálta Európa és Kína a közös hangot. A nyilatkozattervezet szerint meg fogják erősíteni a két fél elkötelezettségét a párizsi klímaegyezmény mellett, ígéretet tesznek a fosszilis energiahordozók visszaszorítására, valamint arra, hogy 2020-ig 100 milliárd dollárt gyűjtenek össze, amelyből a szegény országokat segítenék a kibocsátás csökkentésében.
