Visszafordíthatatlan károkat okozott az aszály: cső nélkül maradhat a kukorica
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságTovább romlott a magyarországi aszályhelyzet, miután az elmúlt héten kialakult záporok és zivatarok csak kis területeken adtak számottevő csapadékot. Bár szinte minden nap előfordult eső, tíz millimétert meghaladó mennyiség csak kisebb körzetekben, elsősorban a Dunántúlon, Budapest környékén és helyenként északkeleten hullott. Az ország nagy részén gyakorlatilag alig esett, ezért a csapadékhiány tovább nőtt, súlyosbodott az aszály.
A HungaroMet július 20-i agrometeorológiai elemzése szerint az elmúlt harminc nap csapadékösszege jellemzően 20–60 milliméterrel maradt el a sokéves átlagtól, míg kilencvennapos időtávban már 70–120 milliméteres hiány alakult ki nagy területeken. A talaj felső egy méteres rétegéből helyenként 150 milliméter csapadéknak megfelelő nedvesség hiányzik a telítettséghez képest.
A helyzetet tovább súlyosbította a meleg: az elmúlt héten több napon 30 Celsius-fok körül, pénteken és szombaton helyenként 35 fok közelében alakult a csúcshőmérséklet. A napi középhőmérséklet 3–5 fokkal haladta meg az ilyenkor megszokott értéket, ami felgyorsította a párolgást és tovább apasztotta a talajok vízkészletét.
Az elúzodó aszály miatt, a kukoricán már az eső sem segítene sokat
A legnagyobb károk a nyári kapásnövényeket, ezen belül különösen a kukoricát és a napraforgót érik. A HungaroMet szerint a kukoricatáblák állapota területenként jelentősen eltér, de az öntözetlen állományok többsége nagyon gyenge.
Kedvezőbb kukoricatáblákat főként a Dunántúl legdélebbi részén lehet látni, az ország más térségeiben azonban a gyakorlatilag a vegetációs időszak kezdete óta tartó aszály már visszafordíthatatlan károkat okozott. A műholdas vegetációs index alapján az állományok állapota jellemzően rosszabb, mint a történelmi aszállyal sújtott 2022-es év azonos időszakában.
A kukorica már a fejlődés korai szakaszában komoly vízhiánnyal találkozott. Áprilisban kevés csapadék hullott, ezért a vetés helyenként egyenetlenül és gyengén kelt, májusban pedig csak átmeneti enyhülést hoztak az esők. Június végén a forró, száraz időben a kukorica levelei összesodródtak, egyes táblákon pedig már a növények kiszáradása is megkezdődött.
A problémát az okozza, hogy a vízhiány a kukorica legérzékenyebb fejlődési időszakában, a virágzás és a termékenyülés idején vált kritikussá. A Világgazdaság már korábban is írt arról, hogy a június végi, 40 fok körüli hőség és a kiszáradt talaj együttesen súlyos károkat okozott, több térségben pedig a növények zöld tömege már akkor a 2022-es szint alá csökkent.
A kukorica számára júliusban mintegy 100 milliméter csapadék lenne ideális, ennek azonban eddig csak a töredéke érkezett meg. A teljes tenyészidőszakban lehullott eső több térségben az optimális mennyiség mindössze harmadát vagy negyedét éri el.
A most érkező nagyobb eső ezért már legfeljebb mérsékelni tudná a további veszteségeket. Azokon a táblákon, ahol a termékenyülés elmaradt, vagy nem fejlődött ki megfelelő cső, a hozamveszteség lényegében véglegessé vált. A HungaroMet egyik július közepén készített fényképe már cső nélküli kukoricát mutatott a Siófok környéki térségben.
A napraforgó állapota is történelmi mélyponton
A napraforgó helyzete sem sokkal kedvezőbb. Az állományok többsége már elvirágzott, egyes területeken még a virágzás végén jár a növény. A műholdas mérések szerint azonban a napraforgó zöld tömege rendkívül alacsony, nagy területeken még a 2022-es aszályos év azonos időszakában mértnél is kisebb.
Ez arra utal, hogy a növények kisebb levélfelülettel és gyengébb tányérfejlődéssel jutottak el a magképződés időszakába. A napraforgót ugyan általában szárazságtűrőbb kultúrának tartják a kukoricánál, a hónapokon át tartó csapadékhiány és a magas hőmérséklet azonban ennek a növénynek a teljesítményét is erősen visszafogja.
A műholdas adatok alapján a felszín feletti szárazanyag mennyisége szinte az egész országban jelentősen elmarad az előző öt év átlagától. A negatív eltérés különösen a nagyobb összefüggő szántóföldi térségekben növekszik, ami alacsonyabb termésátlagokat vetít előre.
A napraforgó már 2025-ben is megsínylette a szélsőséges időjárást. A KSH adatai szerint akkor a betakarított terület 5,2 százalékos növekedése ellenére a termésmennyiség 4,3 százalékkal, a hektáronkénti hozam pedig 9 százalékkal csökkent. A 2026-os állományokról készült műholdas felvételek alapján az idei év újabb gyenge eredményt hozhat.
Nagyfokú aszály uralja az országot
A HungaroMet értékelése szerint jelenleg az ország túlnyomó részén nagyfokú mezőgazdasági aszály van. Optimálisabb talajnedvességi viszonyok csak a délnyugati országrészben és néhány kisebb északi körzetben maradtak fenn.
Az április 1-je óta eltelt időszak 77 százalékában az ország területének legalább 30 százalékát közepes vagy annál súlyosabb aszály érintette. A legtöbb aszályos napot Pest vármegyében, összesen 95-öt, valamint Hajdú-Biharban, 93-at regisztrálták. Zalában ezzel szemben 32 aszályos nap fordult elő.
A növények fejlődése közben a szokásosnál előrébb jár. A kukoricánál számított hőösszeg április eleje óta 870–990 foknap között alakult, ami 30–120 foknappal haladja meg a sokéves átlagot. A gyorsabb fejlődés azonban nem kedvező jel: a vízhiánnyal együtt kényszerérést okozhat, ami tovább csökkenti a szemek kitelítődését és a betakarítható termést.
Az Agrárközgazdasági Intézet június végi adatai alapján a takarmánykukorica átlagos magyarországi termelői ára tonnánként 73,3 ezer forint volt, ami 12 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi szinttől. A Világgazdaság korábbi elemzése szerint az aszály és a gyengébb terméskilátások ellenére az orosz, ukrán és román exportkínálat is korlátozhatja a magyar árak emelkedését. Ez a helyzet annyiban változott, hogy az orosz-ukrán fekete-tengeri összecsapások miatt gyakorlatilag leállt a két országból a mélytengeri kiszállítás.
Minden esetre, egyelőre a kisebb betakarítható mennyiség még nem feltétlenül párosul akkora áremelkedéssel, amely fedezni tudná a kieső bevételt.
A gyenge kukoricatermés ráadásul túlmutat a növénytermesztők problémáin. Szűkítheti a hazai takarmánykínálatot, emelheti az állattenyésztők alapanyagköltségét, és csökkentheti a magyar exportálható mennyiséget. Az Európai Bizottság rövid távú agrárpiaci előrejelzése Magyarország számára 2026 második felében éppen a kukorica aszálykitettsége, valamint a magas energia- és műtrágyaköltségek jelentik a legfontosabb kockázatokat.
Nem látszik országos, áztató eső
Az előttünk álló napok sem ígérnek érdemi fordulatot. A HungaroMet szerint ugyan többfelé kialakulhatnak záporok és zivatarok, de számottevő csapadék csak kis körzetekben valószínű. Országos, tartós és áztató esőre igen kicsi az esély, ezért az ország döntő részén tovább fokozódhat az aszály.
A csapadék a még valamelyest jobb állapotban lévő táblákon javíthatná a szem- és magképződést, országos szinten azonban már nem tudná helyreállítani a kukorica és a napraforgó kieső terméspotenciálját. Az idei termés végső nagyságát egyre kevésbé az dönti el, hogy érkezik-e eső, sokkal inkább az, hogy az egyes táblák mennyi vizet kaptak a virágzást és termékenyülést megelőző hetekben.
