Mit kell tudni a 2021-től érvényes megújuló részarányról?

PR

 

Fotó: Vivint Solar (Unsplash)

Mit is jelent pontosan az, hogy megújuló részarány és mire/kire vonatkozik? Melyik lehet a legjobb megoldás az alternatív energiát használó technológiák közül? Cikkünkben ezekre a kérdésekre igyekszünk választ adni.

Mi az a megújuló részarány?

Az egész világon, így az Európai Unióban is egyre fontosabbá válik a környezetvédelem, és ennek részeként a megújuló energiaforrásokra való átállás. A megújuló részarány fogalom pontosan ezt jelenti: hogy az egyes országok energiaellátásukat mekkora arányban tudják megújuló forrásból előteremteni. Természetesen a cél az, hogy ez az arány egyre nagyobb legyen, hogy bizonyos idő múlva teljes mértékben el lehessen hagyni a fosszilis energiaforrásokat, amelyek káros hatással vannak környezetünkre.

Magyarországon már 2011-től az Alaptörvény részét képezi az energia-importfüggőség csökkentése, az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások használata. A Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv (röviden: NCsT) 2010-ben meghatározta, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított energia teljes bruttó energiafogyasztáson belüli részaránya 7,9 százalék legyen, amit 2010-re sikeresen teljesített is az ország: a tényleges részarány 8,79 százalék volt. Ez a részarány egyrészt a fűtés-hűtési energiafelhasználásra, a villamosenergia-termelésre, valamint a közlekedésben felhasznált energiára értendő.

Az EU által 2011-ben kidolgozott „az alacsony széndioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának útiterve” szerint 2050-re az EU teljes gazdaságának üvegházhatású gázkibocsátása az 1990. évi szinthez képest 80 százalékkal kell, hogy csökkenjen. Magyarország a megújuló energiaforrások használata terén 20 százalékos részarányt tűz ki célul 2030-ra.

  • Villamos-energia: A napelemes rendszerek kiemelt növekedése mellett cél, hogy a geotermia alapú áramtermelés is lendületet kaphasson, valamint folyamatos monitoring mellett lehetőség nyílhasson a helyben és fenntartható módon termelődő biológiai eredetű anyagok villamosenergia-termelési célú hasznosítására is.
  • Fűtés-hűtés: A fűtési-hűtési szektor zöldítésének két kiemelkedő területe a decentralizált energiatermelés, valamint a távhő szektor. Decentralizált energiatermelésként kiaknázandó a biomassza hatékony fűtőberendezésekben történő használata, valamint a környezeti hőnek a hőszivattyúkon keresztül történő használati lehetőségei.
  • Közlekedés: A közlekedési szektorban – az új bioüzemanyagok várható fejlődésén túl – a megújuló villamosenergia-alapú elektromobilitás is jelentősebb szerepet kap a hazai megújuló energiafelhasználási célok elérésében.

Mit mond pontosan a szabályozó rendelet?

Az idei, 2021-re vonatkozó jogszabálymódosítás (7/2006. (V. 24.) TNM rendelet-et módosító 41/2019. (XI. 14.) ITM rendelet) leginkább az építészet területén hoz változásokat. Ez azt mondja ki, hogy 2021. január 1-jétől új lakóépület csak úgy kaphat használatbavételi engedélyt, ha energiaigényének minimum 25 százalékát megújuló energiaforrásból biztosítja. Vagyis épület energiaigényét legalább 25 százalékos mennyiségben olyan megújuló energiaforrásból kell biztosítani, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik vagy a közelben előállított.

Közelben előállítottnak minősül a megtermelt energia,

  • ha azt az energia előállító létesítményt az energiát felhasználó vizsgált épület ellátására és azzal együtt hozták létre, engedélyezték és az épület használatbavételéhez üzembe helyezték;
  • ha azt olyan távfűtésből vagy távhűtésből fedezték, ami az energiatovábbítására felhasznált elektromos áramon kívül kizárólag a IV.1. táblázatban foglalt energiahordozókat hasznosítja, és azokon kívül más energiahordozó felhasználására a távhűtési vagy távfűtési rendszerben nincsen lehetőség.

Mit és hogyan érint a rendelet?

A 41/2019. (XI. 14.) ITM rendelet tovább pontosítja az 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet előírásait:

  • A szolgáltatott távhő primer energia átalakítási tényezőjét hidraulikailag egységes távhőrendszerre vonatkozóan kell kiszámítani.
  • Az eredő primer energia átalakítási tényezőt a távhőszolgáltató állapítja meg. A távhőszolgáltató minden év február 15-ig meghatározza a primer energia átalakítási tényezőt a TNM 7. melléklet 1. pontjában meghatározott számítási módszer, előző évi energiatermelési adatokra való alkalmazásával. Ezt követően elküldi azt a Lechner Nonprofit Kft. részére, akik a közzétételt követő év március 15-éig alkalmazandó adatokat minden év március 15-éig közzéteszik az e-epites.hu honlapon. Ha a távhőszolgáltató nem ad adatot, akkor a távhőellátás primer energia átalakítási tényezőjét etávhő=1,26 kWh/kWh értékkel kell figyelembe venni.
  • Távhőtermelésben az eredő primer energia átalakítási tényezőt (etávhő) az egyes összetevők súlyozott arányával kell megállapítani úgy, hogy távhőellátás esetén a távhőhálózat veszteségeit és a hőhordozó közeg keringtetéséhez szükséges primer energiát is figyelembe kell venni.
  • Az épület fűtésére felhasznált megújuló hőmennyiség a fűtés üzemideje alatt, de legfeljebb október 15-e és április 15-e között vehető figyelembe.
  • A jellemzően hőszivattyúzás útján vagy más módon a környezetből felvett hő (geotermikus, hidrotermikus, légtermikus energia) akkor vehető figyelembe, ha az természetes forrásból származik. Épületből távozó vagy az épületben keletkező hő nem vehető figyelembe, kivéve a más épületekből a közcsatornákba engedett víz hőjét. Az épület hűtésére felhasznált hő a hűtés üzemideje alatt, de legfeljebb április 15-e és október 15-e között vehető figyelembe.
  • Új épület létesítése során 2020. december 31-e után használatba vételre kerülő minden épület esetén az épületnek meg kell felelnie a 6. mellékletben foglalt követelményeknek
    A közel nulla energiaigényű épületeknek hat fő követelményt kell teljesítenie:
    határoló szerkezetekre vonatkozó követelmények,
    fajlagos hőveszteség-tényező és összesített energetikai jellemző követelményértéke,
    nyári túlmelegedés elkerülésére vonatkozó követelmény,
    gépészeti rendszerekre vonatkozó előírások
    és minimum 25 százalék megújulóenergia-részarány
  • Fontos: 2019. november 29. után már nem vehető figyelembe a passzív szoláris nyereség a megújulóenergia-részarány számításához
  • A külső határoló szerkezetekre vonatkozó hőátbocsátási érték követelményeket legutóbb 2018-ban szigorította a rendelet, és ez 2020 után sem fog változni (a jelenlegi rendelet értelmében)

Kikre vonatkozik az új szabályozás?

Az új szabályozás minden olyan ingatlanra vonatkozni fog, amelyek 2020. december 31. után kerülnek átadásra.
Ez gyakorlatilag olyan ingatlant is érint, amit lehet, hogy 2018-ban már megterveztek, de valamiért az építkezés elcsúszott és 2020.12.31-ig nem sikerült átadni. Ebben az esetben szükség lehet a tervek módosítására.

Hogyan fog ez megvalósulni a gyakorlatban?

Az épületgépészeknek jelentős fejtörést okozhat az említett 25 százalékos követelmény, főleg ha azt nézzük, hogy a passzív napenergiából származó nyereséget már nem lehet figyelembe venni a megújuló részarány számításához. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy az a napenergia (napfény), ami az ablakon át jut a helyiségbe, nem vehető figyelembe. Mi jelenthet akkor megoldást?

A napelemes rendszer telepítése az egyik megoldás. A javaslatunk az, hogy amennyiben szüksége lesz a megújuló energia alkalmazására, akkor ne csak a fogyasztásának a 25 százalékára terveztessen napelemes rendszert, hanem a 100 százalékra, mert fajlagosan olcsóbb a rendszer és hamarabb megtérül a beruházás!

A másik megoldás a hőszivattyú-technológia, ami jelentősen megkönnyítheti és leegyszerűsítheti az átállást egy szén-dioxid-mentes európai épületállomány 2050-es elérésére. A hőszivattyú ugyanis nemcsak egy környezetbarát fűtési-hűtési-háztartási melegvíz előállítására alkalmas gépészeti megoldás, de egyben az új épületek megújuló energia részarányára vonatkozó energetikai elvárást is teljesíti és hozzájárul a közös európai megújuló energiás célok teljesítéséhez is.

A hőszivattyú működésének lényege, hogy a berendezés egyik oldalán hőt von el a levegőből, vízből vagy talajból, a másikon pedig ezt a kinyert hőmennyiséget leadja valamilyen környezetben. A hőszivattyúk az egyik leghatékonyabb fűtési és hűtési technológiát testesítik meg, különösen ha fűtésre-hűtésre (sőt párátlanításra és melegvíz előállítására is) ugyanazon a helyen és ugyanabban az időben van szükség. Ráadásul a hőszivattyúval előállított, egy épület energiaellátáshoz szükséges energiamennyiség és a folyamat beviteli energiaigényének különbözetét is megújuló energiának kell tekinteni. Ezen kívül a reverzibilis hőszivattyúk esetén, ahol a hűtési-fűtési folyamat megfordítható, nyári hónapokban hűtésre is használhatók a berendezések.

A napelem kéz-a-kézben jár a hőszivattyúval, mert ahol ez a fűtési/hűtési megoldás lesz, oda erősen ajánlott a napelemes rendszer is, hogy azt a villamos energiát, amit a hőszivattyú felhasznál, a napelemes rendszer megtermelje.
A kettő együtt lehetővé teszi, hogy szinte rezsimentes legyen az ingatlan, nem beszélve arról, hogy ez egy megtérülő beruházás és hosszútávú biztonságot nyújt.

Az új rendelet sok kihívást tartogat még, ezért az építkezések során érdemes energetikai szakértő (energetikai tanúsítvány készítő) segítségét kérni, aki segít a részarányok kiszámításában, és abban, hogy milyen eszközzel tudja a leghatékonyabban kiaknázni a rendelkezésére álló lehetőségeket – hogy minél nagyobb legyen a megújuló energia részaránya!

Ön mit gondol erről? Mondja el véleményét!

Ronaldo milliárdokkal lejjebb taszította a kóla értékét

A sztárfocista kiállása a vízivás mellett komoly veszteséget okozott a Coca Colának.

Izer Norbert: ötmillió forinttal is csökkenthető a fizetendő adó

A koronavírusra specializált méltányosság szabályai egyszerűek, ráadásul ingyenes mindenkinek, a kérelem ugyanis illetékmentes.

A videojáték már nem a gyerekek szórakozása

A Szórakoztató Szoftverek Szövetségének (ESA) adatai alapján 214 millióan játszanak online az államokban, és 41 százalékban nők.

Jövőhéten mutathatják be a Windows 11-et

Jelenleg a világon használt számítógépek 78 százalékán használják a Windows 10 operációs rendszert.
Világgazdaság Piactér