A Humda Lab kutatóközpont célja, hogy olyan szereplője legyen az autó-motor sportnak, mint a NASA az űrkutatásnak.
Ugyanis ahogyan az amerikai űrügynökség megismerteti az űrkutatást a szélesebb közvélemény körében, úgy a Humda Lab is arra törekszik, hogy az autó-motor sportnak a fiatalok számára vonzó miliőjét felhasználja a tudományos munka népszerűsítésére – fogalmazott a VG-nek Bári Gergely, a kutatóközpont ügyvezető igazgatója.
A pálya és a környezet digitális mását is leképezték
Ebben a munkában a zászlóshajójuk a győri Széchenyi István Egyetemmel és a Telekommal közösen megvalósított, szeptemberben bemutatott Digital Twin nevű projektjük, amelyről a VG is beszámolt, és amelynek a lényege az volt, hogy a Hungaroring aszfaltcsíkján cikázó két túraautóval a boxutca épületében álló szimulátorban ülve lehetett versenyezni a virtuális térben. Nemcsak az autó, hanem a pálya és a környezet digitális mását is leképezték, amivel vegyíteni tudták a valóságban zajló eseményeket a szimulált világban történővel.
Arról van tehát szó, hogy a való világnak leképeztük a virtuális mását, ami nemcsak a szimulátorversenyezők, hanem a tesztek szempontjából is hatalmas lehetőségek előtt nyitja meg a kaput.
„Hiszen nyilvánvalóan a szimulált világban egy autó digitális másával való ütközés vagy egy ilyen jármű összetörése egészen más költségvonzatot és biztonsági kritériumokat jelent” – magyarázta Bári Gergely. Érdekességként jegyezte meg, hogy a projekt szempontjából elsősorban nem a látványos vizuális elemek leképezése a fontos, és nem is abban van a kihívás, sokkal inkább annak van jelentősége, hogy a pálya vonalvezetése megfelelő legyen. Hiszen ha csak virtuális járművek versenyeznek a pályán, akkor fel sem tűnik, ha például a szimulált Hungaroring célegyenese két méterrel rövidebb. Ha viszont a valós jármű pontos pozícióját jelenítik meg, akkor ilyen esetben hamar a kavicságyban fordulnának az 1-es kanyarban a valós versenyautó digitális ikerpárjai – fejtette ki, hozzátéve: a pilot projekttel az volt a céljuk, hogy a Humda Lab betegye a lábát a nagy nemzetközi kutatóközpontok világába.
Versenyzés Verstappennel a kanapéról
Persze digitális világot már sokan alkottak, ám a magyar kutatók most arra törekednek, hogy ezt sikerüljön átültetni az autó-motor sport szimulátorvilágába. Az utóbbi ugyanis hatalmas népszerűségnek örvend világszerte, így Magyarországon is, amit mi sem mutat jobban, mint hogy
ebből nőtte ki magát mások mellett Michelisz Norbert autóversenyző, a 2019-es túraautó-világkupa győztese
és a szintén autóversenyző Wéber Gábor, a Forma–1 hazai szakkommentátora is. Ám jelenleg sem az F1, sem a túraautó-versenyek hivatalos szimulációjában nincs lehetőség arra, hogy otthonról, egy szimulátoron keresztül be lehessen kapcsolódni az élő futamba. A Humda Lab mérnöki fejlesztéseinek végső célja ezért éppen ez, vagyis hogy a kanapén ülő otthoni „versenyzők” is részesei lehessenek virtuálisan az igazi pályán zajló eseményeknek, ugyanazokkal a valós járművekkel mérkőzhessenek meg, amelyek a pályán cikáznak.
Ehhez arra van szükség, hogy a valós járműveket és környezetüket leképezzük a digitális világba, mégpedig a lehető legkisebb időkésedelem mellett. Ennek volt első lépése a Humda Lab Digital Twin projektje
– mondta az ügyvezető igazgató.
A virtuális futam alapja az 5G
A technológiát tekintve e rendszer működtetéséhez fel kell szerelni egy jeladót az igazi versenyautókra, ki kell építeni az adott pályán egy jeltovábbító infrastruktúrát, továbbá biztosítani kell egy olyan adattárat, amely az internetre, az otthoni játékosok felé eljuttatja az információkat.
A pályáról és a versenyautókból érkező nagy mennyiségű adat kellően kis késleltetését az 5G-technológia biztosítja,
amelynek segítségével akár az időjárási körülmények is megjeleníthetők lehetnek az otthoni képernyőn.
Bári Gergely arról is beszélt, hogy bár a Digital Twin projekt alapvetően a való világ digitális másának a megteremtéséről szól, de nem független például a mesterséges intelligencián és az adatközpontúságon alapuló önvezető autók fejlesztésétől sem. Hiszen a versenyautókra tervezett szenzorok, a nagy mennyiségben keletkezett adatok jó eséllyel felhasználhatók az önvezető járművekkel kapcsolatos kutatásokban is, amelyek tesztjei esetében egyébként szintén igaz az, hogy sokkal kényelmesebbek és olcsóbbak, ha szimulált környezetben végzik el őket.
