BUX 52,376.91
+0.09%
BUMIX 4,404.2
-0.58%
CETOP20 2,374.54
-0.46%
OTP 18,110
-0.96%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
0.00%
-0.27%
+0.67%
ZWACK 16,600
0.00%
0.00%
ANY 1,615
-0.31%
RABA 1,570
0.00%
0.00%
-2.06%
+1.66%
0.00%
+0.40%
+0.38%
-2.60%
-0.44%
+3.00%
OTT1 149.2
0.00%
-2.04%
MOL 2,436
-0.08%
-0.67%
ALTEO 1,395
+1.82%
0.00%
-3.23%
EHEP 1,975
+0.25%
0.00%
4IG 1,010
-0.39%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.20%
-0.35%
-5.00%
+8.33%
SunDell 37,400
0.00%
0.00%
-0.44%
-3.24%
0.00%
-1.23%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Turizmus

A Brexit nem rázza meg Magyarországot

Bár lapzártakor még mindig nem lehetett tudni a válás módját, az erről szóló előrejelzések azt mutatják, hogy ha megállapodással lép ki az Egyesült Királyság az Európai Unióból, elhanyagolható lesz a távozás negatív gazdasági hatása.

Számos együttműködés várható Magyarország és az Egyesült Királyság között a jövőben is, az energia- és az autóipari területek mellett a dekarbonizációban – mondta a Világgazdaság kérdésére Paul Fox budapesti brit nagykövet.

A mesterséges intelligencia és a környezetbarát mobilitás kutatásaiban is elképzelhető az együttműködés a Brexit után – tette hozzá. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője hangsúlyozta:

a 2016-ban készített kutatások szerint a britek távozása 0,2-0,3 százalékponttal mérsékelheti a magyar bruttó hazai termék (GDP) növekedését a tényleges kilépés utáni évben, ha megállapodással távoznak az Európai Unióból.

Magyarország a régióban jellemzőnél aránylag szorosabb kapcsolatokat ápol az Egyesült Királysággal, így ránk valamivel nagyobb hatása lehet a Brexitnek, mint a térség más országaira.

A koronavírus-válság miatt a brit kilépés gazdasági hatása azonban szinte a hibahatáron mozoghat, elképzelhető, hogy mindössze 0,1 százalékponttal mérsékli a GDP-növekedést. Török Zoltán rámutatott: makrogazdasági szempontból szinte elhanyagolható a Brexit hatása, de az érintett vállalatoknak jókora problémákat okozhat.

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A kelet-közép-euró­pai régióban Magyarország a harmadik legnagyobb exportpartnere az Egyesült Királyságnak, az áru és a szolgáltatások kereskedelme 5,7 milliárd angol fontra (mai árfolyamon 2246 milliárd forint) rúgott az elmúlt négy negyedévben

– magyarázta Paul Fox.

A legfontosabb kereskedelmi partnerek a telekommunikációs eszközök, az elektromos gépek, a gyógyszeripar és a feldolgozóipari termékek piacán tevékenykednek. Az Egyesült Királyság a hatodik legnagyobb befektető Magyarországon, az onnan érkező működőtőke-befektetés 2018-ban elérte az egy­milliárd fontot (mai árfolyamon 397 milliárd forint).

A Magyarországra beáramló működő tőke (FDI) 5 százaléka érkezett a szigetországból. A brit befektetések elsősorban a szolgáltatóközpontokat (SSC), a telekommunikációs, a gyógyszeripari, a vegyipari, az élelmiszeripari és a kiskereskedelmi szektort célozták. Magyarország számára is fontos a brit piac, tavaly a tizedik legnagyobb exportcélpont volt az Egyesült Királyság, a teljes kivitel 3,3 százaléka irányult a szigetországba, az árutöbblet 1,6 milliárd font (631 milliárd forint) volt.

A magyarországi turizmus második legfontosabb forrása az Egyesült Királyság, tavaly 417 ezren látogattak hazánkba a szigetországból

– derült ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból.

Ezeknek a turistáknak a túlnyomó többsége idén elmaradhat, így a szolgáltatásexport többlete is számottevően csökkenhet, a válság elsősorban a fővárost érinti.

brit magyar kereskedelem

A Magyar Turisztikai Ügynökség lapunknak adott válaszából kiderül: a brit turisták első számú városnéző kirándulási célpontja Budapest, a Magyarországra látogatók 93 százaléka a fővárosban töltötte az idejét. Duncan Roberts, a British Airways turisztikai ügynökségének kereskedelmi igazgatója két héttel ezelőtt arról beszélt, hogy a városlátogatásokat sújtotta leginkább a koronavírus, az utazási korlátozások feloldása idején is inkább a teng erparti nyaralásokat választották a britek.

A járvány levonulásával ismét népszerű célpont lehet Budapest. Az igazgató várakozása szerint jövőre a Budapestre látogató brit turisták vendégéjszakáinak száma elérheti a 2019-es évi 60-70 százalékát, ha a határok nyitva lesznek, és a járványhelyzet is kedvezően alakul.

 

Kapcsolódó cikkek