Nagy bajban az európai autógyártók: nem tudják teljesíteni a Brexit utáni feltételeket
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz európai autóipar (a britet is beleértve) uniós és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy módosítsa a Brexit utáni kereskedelmi megállapodást, és másodszor is függessze fel az elektromos járművek importjára vonatkozó vámok bevezetését.
Az iparág attól tart, hogy nem tudja teljesíteni a 2027. január 1-jétől életbe lépő feltételeket, amelyek a vámmentes értékesítéshez szükségesek. A problémát az EU–Egyesült Királyság Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás (TCA) szigorú származási szabályai jelentik, amelyek 2021 óta vannak érvényben.
Hatalmas csapás volt a Brexit
A 2020-as Brexit-megállapodás szerint
- 2027. január 1-jétől egy autó értékének legalább 55 százalékát Európában kell előállítani ahhoz, hogy elkerülje a vámokat.
- Emellett az akkumulátorcsomag 70 százalékának és
- az akkumulátorcellák 65 százalékának is európai gyártásúnak kell lennie.
Eredetileg az volt a terv, hogy néhány éven belül az akkumulátorcsomagok és az akkumulátorcellák 30 százalékát az EU-ban vagy az Egyesült Királyságban gyártják majd. A származási szabályok célja az volt, hogy ösztönözzék a hazai akkumulátorgyártásba történő beruházásokat. 2023-ra azonban egyértelművé vált, hogy ez nem valósul meg, részben a Covid-járvány, részben pedig az orosz–ukrán háború miatt kialakult félvezetőhiány következtében.
Az autóipar erős nyomására az Európai Bizottság végül beleegyezett, hogy három évre, 2026 végéig felfüggeszti a szabályok alkalmazását.
Most, hét hónappal a határidő előtt az ágazat ismét jelezte Brüsszelnek, hogy a „Made in Europe” akkumulátorcélokat továbbra sem tudja teljesíteni.
Nem jöttek be a számítások - betörtek a kínaiak
Jonathan O’Riordan, az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) nemzetközi kereskedelmi igazgatója elmondta: amikor 2024-ben felfüggesztették a vámszabályokat, az iparág még arra számított, hogy 2027-re az akkumulátorok 60 százaléka Európában készül majd.
A jelenlegi becslések szerint azonban 2027. január 1-jére az akkumulátoroknak „alig 20 százaléka” készül majd az Európai Unióban. Az Egyesült Királyságban valamivel jobb a helyzet, de az iparági számítások szerint ott sem sikerül elérni a kitűzött célokat.
Sigrid de Vries, az ACEA főigazgatója pénteken Brüsszelben úgy fogalmazott:
az európai akkumulátoros hajtásláncok fejlesztése túlságosan lassan halad, ezért az Európai Bizottságnak politikai irányváltásra lenne szüksége az átállás felgyorsítása érdekében.
Mike Hawes, a brit Autógyártók és Kereskedők Társaságának (SMMT) vezérigazgatója szerint az akkumulátor-ellátási láncok továbbra sem képesek megfelelni ezeknek a szigorú követelményeknek, amelyek olyan feltételezésekre épültek, amelyek a jelentős beruházások ellenére sem váltak valóra.
Hawes szerint az EU-nak és az Egyesült Királyságnak olyan pragmatikus megoldást kell találnia, amely elkerüli az önsorsrontó vámokat azokon a járműveken, amelyek megvásárlására éppen ösztönzik a fogyasztókat, miközben védi a hazai akkumulátorgyártási beruházásokat.
Az EU és az Egyesült Királyság akkumulátorgyártási törekvéseit nemcsak az nehezíti, hogy Kína dominál a kritikus nyersanyagok – köztük a lítium és az akkumulátorcellákhoz szükséges finomított lítium – piacán.
Az akkumulátorgyártás költsége még mindig körülbelül 30 százalékkal magasabb Európában, mint Kínában
– mondta O’Riordan a Guardian című lapnak.
Bár az Európai Bizottság több jogszabályt is elfogadott a gyártás ösztönzésére, a helyi iparág kiépítése költséges és időigényes folyamat.
Egy új bánya megnyitásától a nagy tisztaságú, akkumulátorgyártásra alkalmas lítium előállításáig akár több év is eltelhet. Stefan Scherer, Európa egyetlen lítiumüzemének vezetője korábban úgy becsülte, hogy
egy bánya megnyitása és egy teljes értékű termelési lánc kiépítése akár 750 millió dollárba is kerülhet.
Hawes szerint a fokozódó geopolitikai feszültségek és az EU „Made in Europe” stratégiája további nyomást helyez az ágazatra, ezért a két félnek hosszú távú, kétoldalú megállapodást kell kötnie az európai autóipari együttműködés és versenyképesség megőrzése érdekében.
Brüsszelt láthatóan nem nagyon érdekli az európai autóipar
Az Európai Bizottság szóvivője közölte, hogy ezekről a kérdésekről a folyamatban lévő EU–brit tárgyalások keretében lehet egyeztetni, hozzátéve, hogy a Bizottság folyamatos kapcsolatban áll az elektromosautó-iparág szereplőivel annak felmérése érdekében, mennyire felkészültek a származási szabályok teljesítésére.
Az iparág figyelmeztetései egybeesnek azokkal az aggodalmakkal, hogy a kínai túltermelés és a kedvező árfolyamok sorozatos válságokat idézhetnek elő az európai feldolgozóiparban, és végső soron az európai ipar leépüléséhez vezethetnek. Az európai vezetők június 18-án találkoznak, és a Kínával kapcsolatos kérdések is szerepelnek majd a napirenden.
