Két sorsdöntő választás kerül a figyelem középpontjába vasárnap
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságVasárnap két politikailag érzékeny térségben is választásokat tartanak. Örményországban a szavazók arról döntenek, folytatódjon-e Nikol Pasinjan miniszterelnök Nyugat felé nyitó politikája, míg Koszovóban az elhúzódó belpolitikai válság lezárása és a működőképes kormányzás megteremtése a tét.
Választás Örményországban
A nagyobb figyelem Örményországra irányul, ahol a választás kimenetele nemcsak az ország jövőjét, hanem a Dél-Kaukázus geopolitikai viszonyait is befolyásolhatja. A felmérések szerint Pasinjan és a kormányzó Polgári Szerződés pártja jelentős előnnyel várja a voksolást. A miniszterelnök az elmúlt években fokozatosan közelítette országát az Európai Unióhoz és az Egyesült Államokhoz, miközben igyekezett lezárni a Hegyi-Karabah körüli konfliktust Azerbajdzsánnal – írja az Euronews.
A kampány középpontjában a tavaly megkötött örmény–azeri békemegállapodás állt. Pasinjan szerint a megállapodás fájdalmas kompromisszumokkal járt, ugyanakkor lehetőséget teremt arra, hogy az ország a folyamatos konfliktus helyett a gazdasági fejlődésre és a stabilitásra összpontosítson.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok egyaránt támogatásáról biztosította az örmény kormányfőt. Brüsszel gazdasági segítséget ígért az országnak, míg Donald Trump amerikai elnök nyilvánosan is Pasinjan újraválasztása mellett foglalt állást. Ezzel párhuzamosan Moszkva egyre élesebben bírálja Jereván nyugati nyitását, és gazdasági nyomást gyakorol az országra.
Az örmény miniszterelnök ugyanakkor igyekezett mérsékelni a feszültséget. Többször hangsúlyozta, hogy Örményország nem kíván szakítani Oroszországgal, hanem olyan külpolitikát szeretne folytatni, amely elsősorban az ország érdekeit szolgálja.
A kormányzati működőképesség a tét Koszovóban
Miközben Örményországban a külpolitikai irányvonal a legfontosabb kérdés, Koszovóban a belpolitikai működőképesség helyreállítása a tét. A nyugat-balkáni ország alig több mint egy év alatt már harmadik alkalommal tart parlamenti választást, miután a korábbi voksolások nem hoztak tartós politikai stabilitást az Euronews értesülései szerint.
Albin Kurti miniszterelnök pártja ugyan többször is a legerősebb politikai erőnek bizonyult, de nem sikerült olyan parlamenti többséget kialakítania, amely hosszú távon biztosíthatta volna a kormányzást. A politikai megosztottság miatt a parlament még új államfőt sem tudott választani, ami végül újabb előrehozott választáshoz vezetett.
Elemzők szerint nem kizárt, hogy a mostani voksolás sem vet véget a patthelyzetnek. A két választás ugyan eltérő kérdésekről szól, közös bennük, hogy a választók mindkét országban a stabilitást és a kiszámíthatóbb jövőt keresik.
