BUX 50,931.07
-0.95%
BUMIX 4,307.65
+0.87%
CETOP20 2,303.95
0.00%
OTP 17,450
-0.82%
KPACK 11,000
-34.52%
0.00%
0.00%
0.00%
-0.42%
ZWACK 16,700
0.00%
-3.48%
ANY 1,560
0.00%
RABA 1,345
-2.54%
+1.11%
-0.36%
+2.06%
+3.20%
+3.60%
+0.71%
+2.78%
-1.85%
OTT1 149.2
0.00%
+0.42%
MOL 2,410
-0.99%
-1.37%
ALTEO 1,710
0.00%
+3.36%
-1.23%
EHEP 1,765
-0.28%
0.00%
+1.88%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+3.04%
+0.70%
+4.00%
0.00%
SunDell 38,800
0.00%
-0.79%
+1.35%
+1.23%
-2.35%
-0.26%
NUTEX 16.24
+1.00%
Forrás
RND Solutions
Turizmus

Ez várhat ránk, ha Görögországba megyünk nyaralni

A járványügyi korlátozások sorozatos enyhítésével próbálja az országba csábítani a külföldi turistákat az athéni kormány. A korai nyitásnak köszönhetően meg is indultak a kirándulócsoportok, ám könnyen lehet, hogy az Égei-tenger partjára érkezve nem azt kapják, amit elvárnának. A helyi vendéglátósok ugyanis mindeddig példátlan problémával szembesültek: a krónikus munkaerőhiánnyal.

Görögország újabb enyhítéseket tett a beutazó külföldi turisták számára a hétvégén. Azoktól, akik nem rendelkeznek digitális, illetve papír-alapú uniós védettségi igazolvánnyal, a belépéskor a 72 óránál nem régebbi PCR-tesztek mellett már a 48 órán belül készült koronavírus-gyorstesztek negatív eredményét is elfogadják a fertőzésmentességük igazolására. A családosok számára könnyebbséget jelenthet, hogy mostantól csak a 12 éves, illetve annál idősebb gyermekeknek kell negatív teszttel igazolniuk, hogy nem hordozzák a vírust; az görög határok májusi megnyitásakor bevezetett gyakorlat szerint hatéves kor felett mindenkitől kértek ilyet.

Az Akrotiri-félszigeten található Sztavrosz strand
Fotó: Nicolas Economou / NurPhoto via AFP

Az athéni kormány június közepén határozott arról, hogy az Európai Gyógyszerügynökség által engedélyezett koronavírus-elleni oltások mellett elismerik a Novavax, a Sonovac Biotech, a Szputnyik V, a Sinopharm valamint a Cansino Biologics vakcináit is, azaz az ezek valamelyikével beoltott külföldiekkel szemben is eltörli a karanténkötelezettséget.

 

A külföldi vendégeknek kötelező legkésőbb az érkezésük napján regisztrálniuk a hatóságoknál. Az online formanyomtatványon fel kell tüntetniük, hogy milyen közlekedési eszközzel és hol lépték át a határt, meg kell adniuk a görögországi tartózkodási helyüket, valamint alá kell írniuk egy nyilatkozatot arról, hogy hitelt érdemlően igazolni tudják a fertőzésmentességüket.

 

Azok, akik vakcinaigazolással utaznak, legkorábban 14 nappal a koronavírus elleni második oltásuk után léphetnek be az országba, ha el akarják kerülni a kötelező karantént. Akik azért kaptak oltási igazolványt, mert átestek a koronavírus-fertőzésen, a felépülésüket követően legfeljebb 9 hónapig kapnak mentességet a karantén alól a görögöknél.

Az európai összehasonlításban viszonylag korai nyitás hatása a görögországi repterek forgalmán, és a foglalási adatokon is meglátszik. Múlt hónapban huszonötször annyi külföldi turista érkezett az Égei-tenger partjára, mint tavaly májusban, az összeurópai vesztegzár idején – igaz, a görög repterek kapacitás-kihasználtsága így sem érte el az 50 százalékot. A görög szigeteken is megjelentek az első vendégek, annak ellenére, hogy az ide utazókra külön szabályok vonatkoznak. A kompra szállás előtt mindenkinek – érkezzen bárhonnan is – fel kell mutatnia egy papíralapú egészségügyi nyilatkozatot, függetlenül attól, hogy szerezett-e védettséget a koronavírus ellen; az egészségügyi hatóságok erre támaszkodnak a kontakt-kutatások során.

Kilátás az Égei-tengerre a Szantorini szigetéről.
Fotó: Nagy Melinda / AFP

Az Attika és Argoszaronikosz megyék szálloda-üzemeltetőit tömörítő szövetség főtitkára, Evgeniosz Vazilikosz szerint a hotelszobák többsége már most foglalt a fővároshoz közeli Szaróni-szigeteken – igaz, egyelőre főként görög vendégek érkeznek. A turizmusból élők azonban nagyon várják már a jól fizető külföldieket rohamát. A TUI szerint idén nyáron több német állampolgár tervez nyaralást Görögországba, mint a világjárvány előtti utolsó teljes szezonban, 2019-ben. Ha a németek kedve nyár végéig kitart – és a berlini kormány sem veszi le a zöld, azaz járványügyi szempontból biztonságosnak ítélt országok listájáról Görögországot –, az részben ellensúlyozhatja a britek távolmaradását is.

Ők azért vonakodnak útnak indulni, mert hazaérkezésükkor továbbra is kötelező karantén vár rájuk kormányuk rendelkezései értelmében; épp ezért a brit piacon aktív nagy utazásszervező cégek – mint például a TUI – július közepéig nem is hirdetnek görögországi nyaralásokat. Tagadhatatlan, hogy a szigetországból érkező turisták hiányát Görögország fájóan megérzi: a világjárvány előtt számos szálloda és étterem éves bevételének több mint 40 százaléka a brit vendégektől jött. A júniusra már keresztet vetettek, és most a július miatt is aggódnak; nem véletlen, hogy Kiriákosz Micotákisz görög kormányfő hetek óta arról próbálja meggyőzni Boris Johnson brit miniszterelnököt, hogy a görögországi járványhelyzet nem indokolja a földközi-tengeri ország koronavírus szempontjából kockázatos, sárga besorolásának fenntartását az Egyesült Királyság részéről.

A Hánia városa közelében található Limánia sziklastrand. A Kréta szigetén található partszakaszt a világ legszebb fürdőhelyei között tartják számon
Fotó: Nicolas Economou / NurPhoto via AFP

Ha meg is indul végül az európai és brit turisták hada Görögország felé sem biztos, hogy azt kapják, amit vártak. A helyi vendéglátósok ugyanis egy korábban elképzelhetetlennek tartott problémával szembesültek az idei szezon kezdetén: a krónikus munkaerőhiánnyal. Sokuk szerint könnyen előfordulhat, hogy a görög gazdaság teljesítményének ötödét adó szektor fellendülésének legfőbb akadálya ezúttal nem is a fizetővendégek távolmaradása, hanem a szolgáltatás silány színvonala lehet. A bárok, éttermek és szállodák annak ellenére nem találnak elegendő képzett szakembert, hogy uniós összehasonlításban Görögországban a legmagasabb, 16,5 százalékos a munkanélküliség.

A görögországi vendéglátóipar jobb években több mit 432 000 embernek ad munkát, azaz az ország munkavállalónak tíz százalékát ez a szektor foglalkoztatja. Így minden, itt jelentkező problémának súlyos makrogazdasági hatása lehet; csakúgy, mint minden kedvező változásnak. A HSBC előrejelzése szerint a turizmus újraindulása idén akár 2 százalékponttal is megemelheti az ország GDP-jét. Tavaly a 8 százalékos gazdasági visszaesés kétharmadáért is ez a szektor volt a felelős. Krisztosz Sztaikurasz pénzügyminiszter becslése szerint pedig a turizmusból származó bevételek idén elérhetik a 8 milliárd eurót; ez ugyan épp a tavalyi duplája lenne, de még mindig csak a fele a 2019-ben regisztráltnak. A Financial Times-nak nyilatkozó gazdsasági szakértők szerint azonban ezeket az előrejelzéseket felboríthatják a szektorban tapasztalt akut munkaerő-problémák.

A bajt tetézi, hogy Görögországban az elmúlt évtizedben gombamód elszaporodtak a középszerű, vagy egyenesen silány színvonalú kávézók, bárok és éttermek. George Kavathas, a görög vendéglátóipari vállalkozások szövetségének elnöke szerint a 2010 és 2020 között elindult új vállalkozások 92 százaléka ebben az iparágban próbált érvényesülni, általában kevesebb, mint több sikerrel. Ez a szektor szívta fel az adósságcsődöt követő gazdasági válság során munkanélkülivé vált, alacsony képzettséggel és ennél is kevesebb motivációval rendelkező munkavállalók zömét. A szolgáltatások színvonalának felhígulását tovább gyorsíthatja, hogy az elmúlt másfél évben azok közül is sokan más munka után néztek, akiknek volt még keresnivalójuk a szakmában.

Egyelőre szabad téren is kötelező a távolságtartás és a maszkviselés
Fotó: Nicolas Economou / NurPhoto via AFP

Aki pedig nem hagyta még el a szektort, azok közül is többen választják inkább az állam által a járvány miatti bezárások kezdete óta fizetett havi 534 eurós segélyt, mint az éttermek, bárok, kávézók által kínált, cca. 850 eurós alapbért, amiért persze dolgozni is kell. Az állam mostanáig csaknem egymilliárd eurót fizetett ki bértámogatás gyanánt, és mivel még mindig nem engedélyezték az éttermek, kávézók belső tereinek megnyitását az országban, a pénzeket várhatóan júliusban is folyósítják.

Az athéni kormány nem kezelte elég biztos kézzel a járványhelyzetet: az elhamarkodott nyitásokat egyre szigorúbb zárlatok követték, miközben a tömeges oltás sem haladt elég gyorsan. Az epidemológiai szakemberek pedig már most egy negyedik hullám veszélyére figyelmeztetnek. A baljós előrejelzések is sokakat eltántorítanak attól, hogy a járványhelyzet alakulásától nagyban függő turisztikai szektorban helyezkedjenek el; inkább másutt vállalnak munkát.

Még a legnépszerűbb éttermek is munkaerőhiányra panaszkodnak: a pireuszi tengerparton található Michelin-csillagos étterem, a Varoulko tulajdonosa, Lefterisz Larazu például a Financial Times-nak nyilatkozva arról beszélt, hogy étterme 35 éves fennállása óta most először nem tudta teljes létszámmal indítani a szezont. Azok pedig, akik Lazarunál nehezebb helyzetből indulnak, lehet, hogy ki sem nyitnak. Vagy ha mégis, akkor sem biztos, hogy garantálni tudják a szolgáltatások előző években megszokott színvonalát.

Kapcsolódó cikkek