Az ötletelésnél már magasabb szintre lépett a szállodai szervizdíj kérdése, a szakmai szövetség ugyanis nemrég megfogalmazta erre vonatkozó kérését a kormányzat felé – mondta a VG Óperencia podcast új epizódjában Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke.
A vendéglátás mintájára jöhet a szállodai szervizdíj
Mint megtudtuk, a vendéglátás mintájára, de kisebb mértékű, azaz nem 10-15, hanem
2-4 százalékos szállodai szervizdíjból jutna a munkabérnél kedvezőbb adózású bevételhez az ágazat,
amelyből a szállodai dolgozók teljes körét tudnák forgalomarányosan többletjövedelemhez juttatni.
A jelenlegi, munkaerőhiányos helyzetben ez megfelelően motiváló hatású lenne, és segíthetne az ágazatban tartani, vagy visszacsábítani a minőségi munkaerőt. A kérdés egyébként nem először merül fel, az olcsó pénzért már évekkel ezelőtt is lobbizott a szállodaszövetség.
Nehéz többet fizettetni a magyar vendégekkel
Budapest turizmusa most szárnyal, a világszintű nagyrendezvényeknek köszönhetően több telt házas és magasan árazott időszak is volt az elmúlt hónapokban. Az elképesztően magas költségszint miatt azonban az üzemi eredmény messze nem olyan jó, mint a koronavírus-járvány előtt, emiatt is lenne kedvező, ha az átlagár folyamatosan növekedne – hangsúlyozta Flesch Tamás, aki szerint euróban reálisan elérhető a 15-20 százalékos áremelés.
A magyar főváros vendégforgalmának 90 százalékát a külföldiek adják, az áremelést e vendégkör pénztárcájához szabnák. Mint kérdésünkre a szállodaszövetségi elnök elmondta, a belföldiek esetében már látszik, hogy az árazással nagyon óvatosan lehet mozogni,
elérkeztünk egy olyan határra, ahol nehéz többet fizettetni a magyar vendéggel
– fogalmazott Flesch.
Fotó: Shutterstock
Hiányzik Budapestről a bevásárlóturizmus
A belföldi turizmus kissé visszaesett teljesítménye ebből adódhat, de a szövetségi elnök biztos benne, hogy egy-két éven belül ismét megindulhat a hazai vendégéjszakák számának növekedése.
Budapestre sokkal több külföldi jönne, mert nagyon vonzó, kedvelt és keresett célpont, de még mindig sok helyről, számos európai nagyvárosból nem lehet direkt járattal iderepülni. Más viszonylatban is fontos lenne a járatok sűrítése.
Nagyon hiányzik a magyar fővárosban például a szabadidős turizmus egyik fontos ága,
a bevásárlóturizmus.
Igazán megérdemli már Budapest, hogy legyen egy olyan luxusutcája, ahol sétálni, kávézni lehet, cukrászdába beülni. A szakember szerint nem a több ezer eurós táskák miatt kell egy ilyen attrakció, hanem mert emeli a település rangját.
A buliturizmus továbbra is forró téma, bár nem könnyítette meg a szabályozást a helyieknek is kedvezni akaró, de a bevételre is rászoruló önkormányzatok eltérő szabályozása.
A magánszállás-kiadás piacán a kapacitás visszaépült a Covid előtti szintre, a 14 ezer Airbnb-szálláshely jellemzően magas minőségű kínálatot jelent, de a szállodaipar számára továbbra is keserű pirula, hogy a rezsivédett magánlakásokkal szemben a vállalkozások piaci áron vásárolt energiával fűtenek és hűtenek.
Fotó: Kurucz Árpád / Magyar Nemzet
Sokan kíváncsiak Európa legszebb adventi vásárára
Az őszi időszakban olyan világszintű események, mint a labdarúgó Európa-liga döntője vagy az atlétikai világbajnokság, már nem lesznek, de sok céges rendezvény készül a magyar fővárosba, és
Európa legszebb adventi vásárára is egyre többen kíváncsiak,
ami összességében azt az ígéretet hordozza, hogy fantasztikus évet zárhat nálunk a turizmus – derült ki Flesch Tamás szavaiból.
A szállodákkal és magyarországi vendégforgalommal kapcsolatos egyéb hasznos információkért érdemes meghallgatni a beszélgetést teljes hosszában:
