Ketyeg a Ratkó-bomba

Egészségügy | Vállalatok
A megszorított gyógyszerkasszát is feszegeti az ötvenes években születettek népes tábora.

Az úgynevezett Ratkó-generáció mostanság kezdi elérni azt a kort (60-65 év), amikor a népbetegségek – mint például a magas vérnyomás, cukorbetegség – tömegesen jelentkeznek, és rendszeres gyógyszerszedőkké válnak – mutatott rá Zalai Gábor, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnökségi tagja. Emiatt becslések szerint évi 200 ezer új páciens jelenik meg a következő években az egészségügyi ellátásban – mondta lapunknak –, kétszer annyi, mint az 1953 és 1957 között születettek belépését megelőzően.


A demográfiai trend nemcsak az orvos- és forráshiánnyal küszködő ellátórendszer szempontjából problémás, hanem a gyógyszerkasszára is fokozott súllyal nehezedik. Ebből a szempontból nem a legszerencsésebb pillanatban csökkentették a 2011-es „nagy kasszavágással” a gyógyszertámogatásra fordítható forrásokat. Akkor a „fenntarthatóság és stabilitás” érdekében 120 milliárd kivonásával és átcsoportosításával 221 milliárd forintra csökkentették a vényköteles gyógyszerek támogatását. „A magyar gyógyszerkiadások nagysága azóta lényegében stagnál, vagyis a gyógyszerkassza évek óta nem kapja meg azokat a forrásokat, amelyek biztosítanák a magyar lakosság számára az Európában rendelkezésre álló gyógyszerkinccsel elérhető gyógyulási esélyeket” – hangsúlyozta Zalai Gábor.



Közben a magyarok egészségügyi mutatói drámaian rosszak: a születéskor várható élettartam és az egészséges évek száma tekintetében Magyarország a férfiak és a nők esetében is a sereghajtók közé tartozik az OECD-országok között, csak Mexikóban rosszabb a helyzet. A keringési rendszerhez köthető magyar halálozási ráta az egyik legmagasabb Európában, a cukorbetegek száma az elmúlt tíz évben megduplázódott, és kevés európai országban halnak meg többen ezzel összefüggésben, mint Magyarországon.


Noha az állam kevesebbet költ gyógyszertámogatásra, a lakosság egyre többet fordít nem támogatott orvosságokra – derül ki a Policy Agenda tavalyi elemzéséből. A kormányváltás évében, 2010-ben még 35 721 forint állami támogatás jutott állampolgáronként, ez 2013-ra 16 százalékkal 29 922 forintra csökkent. A KSH kiskereskedelmi adataiból viszont az derül ki, hogy 2010-ben 40 600 forintot költött fejenként a lakosság gyógyszerre, gyógyászati cikkre, míg 2013-ban már 45 600 forintot, 12 százalékkal többet.


A forráshiány következtében számos új, innovatív készítmény vár még befogadásra, köztük olyanok, amelyek az eddigieknél szignifikánsan jobb terápiás eredményt mutatnak, és nem is feltétlenül drágábbak – mondja Zalai Gábor. Jó példa erre egy új gyógyszer a nem kissejtes tüdőrák kezelésére, amelynek halálozási rátája nálunk a legmagasabb világszerte. Az érintett orvosság elérhető már szinte mindenhol a környező országokban, nálunk viszont két éve vár befogadásra. Bizonyos készítmények esetében a gyártók már be sem nyújtják a támogatási kérelmet, hiszen a magyar árszint olyan mélyen az európai alatt van, hogy a magas – évi 60–75 milliárd forintra rúgó – gyógyszeripari különadóterheket is figyelembe véve nem éri meg hazánkban forgalmazni az adott gyógyszert.

Több tízmillióért foglaltak le hamis ruhákat

Több mint 1100, különféle védjegyű, hamisnak látszó ruhára, táskákra és övekre bukkantak a NAV munkatársai.

Példaként állhat a világ előtt az izraeli válságkezelés

Izrael kiemelkedő gazdasági teljesítményének okai a koronavírus-járvány alatt.

Adójóváírás járhat az oltás miatt kieső munkanapok után

Az Egyesült Államokban jól halad a vakcinázás, de most jön még csak a neheze.

Egy tucat állam kéri Bidentől a karbonsemlegesség szigorítását

Húsz éven belül teljesen eltörölnék a fosszilis üzemanyagokat az amerikai gépjárműpiacról.
Világgazdaság Piactér